2018. december 8.

Kalandos találkozó Körmenden

Megjelent a Körmendi Figyelő 19. száma


A Körmendi Kulturális Műhely szervezésében 2018. december 4-én 18 órakor került sor a Körmendi Figyelő 19. számának bemutatójára a körmendi Batthyány-kastély aulájában.


Abban a megtiszteltetésben volt része a Meridián Csoport alapító tagjainak, hogy meghívást kaptunk a bemutatóra, és mint szerzők, bemutathattuk a cikkeinket a közönségnek, amelyek idén először kaptak helyet a Körmendi Figyelőben, "Prusinszki István - Hiszem ha látom", "Perlaki Zsuzsanna Éva - Kozmikus kapcsolatfelvétel - Izsáky László, az erdélyi aranylemezek és az ufólehívójel" címmel. Hamarosan olvashatjátok Ti is itt a blogon.
Az Eőry Szabó Ferenc által remekül megszerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat olvasás közben. Remek hangulatú este volt, ahol többek között megismerkedhettünk a Körmendi Figyelő szerzőinek munkáival, és csodálatos baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt. 


A meglepetésvendéget mi szállítottuk Körmendre, Szilvássy Peti barátunk jóvoltából dr. Kisteleki Géza, "Az aranylemezek üzenete" című könyv írója megtisztelt bennünket személyével és jó néhány értékes gondolatával is.
Kalandos utazásunk során a dzsiplelkű Misszi, a Kakastaréjt is megjáró Peugeot 106-os ugyan a szó szoros értelemben "leszakadt" a felgyülemlett energiáktól, ám ugyanezeknek az energiáknak a szárnyán begördült Körmendre, és bár Peti remek "múzeum-ötlete" csábítóan hangzott, a körmendi Ba-Zso autómentő segítségével végül sikerült eljuttatnunk Misszit Visegrádra, ahol "új feneket" kapva ismét készen áll az újabb kalandozásokra.


Köszönetemet szeretném kifejezni Eőry Szabó Ferencnek, aki nélkül nem jöhetett volna létre ez a fantasztikus bemutató és az azt követő este, továbbá köszönöm Ferikének, Gézának, Petinek, Tibornak, Eszternek és Tamásnak a tartalmas baráti beszélgetést, amely megmutatja számomra, hogy vannak még nagyon jó emberek itt a Földön, akik önzetlenül dolgoznak azon, hogy a világunk egy sokkal érthetőbb, jobb és szerethetőbb hely legyen.

Perlaki Zsuzsanna Éva



2018. november 20.

SVINDLIRE ÉPÜLT A 90-ES ÉVEK MAGYAR UFÓKUTATÓI HÁLÓZATA

Ma már "köztiszteletnek" örvendő magyar "ufókutatók" tucatjai vettek részt abban a szélhámosságban, amelyre aztán az egész birodalmukat felépítették, éppen ezért nem meglepő számomra, hogy napjainkra pont oda süllyedt le az egész ufókutatási téma, ahová züllesztői sodorták, a béka segge alá!


Ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk arról, miért vált hazánkban is teljesen nevetségessé mindenki, aki az ufókutatással foglalkozik, vissza kell mennünk az időben néhány évtizedet, hogy lássuk, az egykori "ifjonti" kutatók milyen eszközöket használtak fel céljaik eléréséhez, hogy minél előbb meggazdagodhassanak a földönkívüli civilizációk kérdésének témaköréből. Nem kétlem, hogy kapzsiságuk mögött valódi érdeklődés is szerepet játszott, de emberi gyarlóságuk megmételyezte a téma tisztaságát.

A kilencvenes évek elején nagy médiavisszhangot kapott az egyik tevékenységük - egy ufóleszállópálya megépítése -, amely egy svindlire épült, és csúfos kudarccal ért véget. Nem véletlen, hogy ma már a legszívesebben kitörölnék az emberek emlékezetéből azt a nagy ballépésüket, amely már megalakulásuk kezdetén előre borítékolhatóan sikertelenül végződött. A mai napig is mosolyra húzódik az emberek szája, amikor meghallják az "ufólehívójel" említését, és mindenkinek, aki figyelemmel kísérte a 90-es évek bohózatát, rögtön az ugrik be elsőre, hogy "Budaörsön jól leégették magukat azok a kutatók".

Kezdetek


Akik követik a blogomat, azok számára ismert a földönkívüli civilizációk témája iránti figyelmem. Mivel jómagam is számtalan megmagyarázatlan jelenségnek voltam a szemtanúja és résztvevője, ezért nem meglepő, hogy az internetes világ kiszélesedésével felkeltette a figyelmemet az itthoni kutatók tevékenysége is. Eleinte csak facebookos ufós csoportnak voltam tagja, majd a virtuális világból való kilépést választva, elmentem néhány ufós rendezvényre is. Balgán azt gondolva, hogy válaszokat kaphatok azoktól az emberektől a kérdéseimre, akik már több mint 25 éve kutatják az idegen tevékenységeket. 
Megismerkedtem a régi "vén rókákkal", akik előadásokat tartottak zártkörű kongresszusaikon, és néhány lelkes amatőr kutatóval is, akik pont úgy, ahogy én, válaszokat kerestek.
Tanulságos kimenetele lett a kíváncsiságomnak, mivel jó adottságom van ahhoz, hogy kínos kérdéseket tegyek fel, hamar kiderült számomra, hogy a kutatók többsége hiába kutat 25 éve, valójában egy milliméterrel nem került közelebb az igazság feltárásához. Ugyan a külföldi esetek válogatás nélküli közlése "jól működik", és csupán néhány olyan kutatót találtam az "elitben", akik valódi gondolatébresztő előadásokat, írásokat osztottak meg az érdeklődökkel. Sajnos a többség pusztán magamutogató pojácává süllyedt az elüzletiesedett "ufós világban".
Ám 2014-ben, amikor először vettem részt egy ilyen kongresszuson, még fogalmam sem volt arról, kik azok az emberek, akik irányítják az itthoni ufós közösségeket. Naivan ültem be az előadásokra, azt gondolván, hogy most majd megtudom a "tutit". Sőt, még tudatlanként néhányszor közreműködtem abban is, hogy népszerűsítsem blogom által a megrendezett színdarabjaikat.

Ekkortájt, 2014-ben már komolyabban elkeztem foglalkozni egy olyan erdélyi ufós esettel, amelyben központi szerepet játszott az az ufólehívójel, amely hazánkban a fentebb említett "kutatóknak" köszönhetően csak úgy híresült el, mint az orosz "zs" betűre emlékeztető "ufóleszállópálya", amely vonzza az idegeneket.
Ez az az erdélyi eset, amely leginkább felkeltette az érdeklődésemet: Izsáky László nevéhez fűződik, aki 1974-ben egy monumentális jel segítségével kijelölte a Földön kívülről érkező ufonauták részére azt a leszállási pontot, ahol végül létre is jött egy olyan intersztelláris kapcsolatfelvétel, ahol vésett aranylemezek kerültek átadásra. Sajnos azonban a kapcsolatfelvételt megzavarták a román katonaság emberei, akik a későbbiekben meg is szerezték az értékes küldeményt, az incidens szemtanúinak többségét pedig halálra kínozták. A kapcsolatfelvételt kitervelő Izsáky László élte csak túl az eseményeket, ő az, aki a lemezek lemásolt példányait őrizgette. Hosszú évek alatt megpróbált értelmet találni az "idegen" jelek megértéséhez. A nyolcvanas években elkészült elméleteivel, ekkor kezdte el a 74-es történetüket nyilvánosságra hozni. Közben több külföldi ufókutatóval is megpróbálta felvenni a kapcsolatot, de a Ceaușescu-diktatúra cenzúráján keresztül levelei sosem értek célba, sem Spanyolországba, sem Amerikába. Romániában pedig tehetetlen volt, hiába küldte el elméleteiről írt könyvét több ismert embernek, kiadónak, küldeményei vagy meg sem érkeztek a címzettekhez, vagy ha mégis, elutasítóak voltak a válaszok. 
Ez az az eset, amellyel a legtöbbet foglalkoztam az elmúlt években, és számtalan cikket is írtam róla ide a blogomba: Izsáky László és az erdélyi aranylemezek címkére kattintva ezek elérhetőek. Illetve több előadást is tartottam országszerte ebben a témában, amelyből néhány a Meridián Csoport YouTube csatornáján visszanézhető. Mindemellett idén nyáron a Meridián-könyvek sorozatának első köteteként kiadásra került "A JEL - SIKERES UFÓLEHÍVÁS A KAKASTARÉJNÁL - AZ ERDÉLYI IZSÁKY LÁSZLÓ NYOMÁBAN" címmel az első könyvem, amely teljes részletességgel tárja fel az eset utáni nyomozásomat, és amelyben nyíltan leírom az itthoni ufókutatók ármánykodásait is, hogy az olvasó teljes képet kapjon arról, "milyen mély a nyúl ürege".


SVINDLI A 90-ES ÉVEK MAGYAR UFÓKUTATÓI HÁLÓZATÁBAN


Most szeretném feltárni a blog olvasói előtt nyomozásom azon részleteit, amelyek rádöbbentetek a valóságra, bizony sok vaj van a fülük mögött az "elithez" tartozó ufókutatóknak. Nem véletlenül szeretnének elhallgattatni engem...

Az egyik ufókongresszus fórumán (2014 novemberében) feltettem egy kérdést én is a jelenlévő kutatóknak, hogy megtudjam, mi a véleményük az Izsáky László-féle esetről és az ufólehívójelről. Legnagyobb meglepetésemre Pusztay Sándor főszerkesztő úr a távolba révedve, vigyorgva ezt felelte: "Izsáky László... ufólehívójel... soha nem hallottam róla", majd a többi kutatóhoz fordult a pódiumon, és megerősítésként odakérdezett: "Ti hallottatok erről valamit? Nem?! Rendben, jöhet a következő kérdés". 
Bevallom őszintén, nagyon meglepett a kérdésemre kapott reakció. Értetlenül ültem a nézőközönség soraiban, és azon tűnődtem, miért nem kaptam normális választ a kérdésemre. Hisz ekkor már tudtam, hogy a 90-es években a kutatók már felrajzolták Budaörsön a lehívójelet. Az interneten ugyan rövid cikk kering  csak erről a próbálkozásról, amelyből csupán annyi derült ki, hogy a "hőskorban" a "veteránok" elkészítették a jelet, és ezután néhányan a környékbéliek közül jeleztek is "ufógyanús" dolgokat. A cikkből nem derült ki sem a pontos dátuma a jel elkészítésének, sem a résztvevők névsora. Pont azért kérdeztem rá a fórumon az esetre, mert arra számítottam, hogy majd lelkesen elmesélik a történteket. Ehhez képest még csak emlékezni se voltak hajlandóak Izsákyra és a lehívójelre.

Ezután könyvtári kutatásokat végeztem, hogy mégis valamilyen átfogó képet kaphassak a 90-es évekbeli ufókutatók budaörsi lehívójeléről. Személyesen bárkit is kérdeztem a kutatók közül, leginkább kitérő válaszokat kaptam csak. Arra hivatkozva, hogy régen történt, és már nem is emlékeznek rá. Ezek után döntöttem úgy, hogy a korabeli sajtóanyagokat hívom segítségül a feledékeny kutatók lehívójelével kapcsolatban. 

Néhány érdekes részletre szeretném felhívni a figyelmet, azokból a cikkekből, amiket találtam!
Azokat az információkat, amelyekre érdemes odafigyelni, piros színű, vastag betűkkel szedtem.

I.

1992. 04. 24-én a Kurír hozott le egy cikket "E.T. jele Budaörsön" címmel, kiemeltem belőle néhány részletet: 

"...Valóban épült egy újfajta létesítmény a budaörsi repülőtéren, de ez nem leszállópálya. Semmiféle titoktartás nem övezi, hiszen nincs is mit titkolni rajta. Mi lenne olyan rejtélyes egy egyszerű ufólehívójelen? Az is teljesen nyilvános információ, hogy ezt a Budapesti Ufó Egyesület és az Ambrus and Co. cég építette. Persze a dolog azért nem ilyen egyszerű. Tulajdonképpen mi is ez a jel? Egy különös, cirill "ZS" betűre emlékeztető ábra, amelyet egy nagy szabad felületre rajzoltak. Körülbelül 80 méter hosszú, és ugyanolyan széles lehet. Az anyaga egyenletesen elterített kavics és murva. Természetesen nem elég a jelet a földre hinteni és utána várni a nem mindenapi jelenségeket - nagyon pontosan be kell tájolni az ábrát, és csak földmérők segítségével szabad az építésnek nekilátni. Jelen esetben a geodéták Hompola Bálint és Sági Éva voltak..."

"...Egyébként ez a ufó-lehívójel egész Európában egyedülálló, sőt világszinten is a második - a legelső az Egyesült Államokban található. Mint azt Kiss József úrtól, a Budapesti Ufó Egyesület elnökétől megtudtuk, nem véletlen, hogy pont a budaörsi repülőtérre telepítették jelüket, mivel itt már többször észleltek igen különös fényjelenségeket. A jel formája azért ilyen, mert több észlelés összevetéséből kiderült, az azonosítatlan repülő tárgyak valóban vonzódnak ehhez a formához. Hogy mi szükség erre az egészre? A válasz is egyszerű..."

"... Úgy gondolták tehát, hogy a valóban hiteles találkozás ezen ábra segítségével, a műszerek által rögzített adatokat felhasználva jöhet létre. Jövőbeli céljaik meglehetősen nagy volumenűek, október 25-30. között UFOIFO néven meg kívánják rendezni Budapesten az azonosítatlan repülő tárgyak tárgyilagos kutatóinak világkongresszusát. Ez nem a szenzációhajhászok találkozója lesz, és nem üzleti, hanem tudományos céljai vannak..."

"... A kongresszus patronálásában is részt vesz az Ambrus and Co. cég, amely egyébként az első magyar légitaxi-üzemeltető vállalat..."




II.

1992. 05. 11-én a Pest Megyei Hírlap közölt le egy rövid híradást a budaörsi jelről:

"UFO-leszállópályát épített a budaörsi repülőtéren az Ambrus and Co. A világ második ilyen létesítménye a Budapesten ősszel sorra kerülő II. UFO-IFO Világkongresszushoz is kapcsolódik. A Földi Tivadar fizikus által tervezett létesítmény futballpálya nagyságú és megközelítőleg egy cirill zs-betűhöz hasonlít."


III.

1992. 05. 23-24-én a Nógrád Megyei Hírlap Hétvégi Magazinjában "A leszállójel elkészült - UFO-világtalálkozó Budapesten" címmel közölt le egy hosszabb riportot a budaörsi jelről, ugyanezt a cikket leadta a Bács-kiskun Megyei Népújság is, azonos címmel:

"Először csak szájról szájra járt a hír, amit a későbbiekben egy hirdetés is megerősített: "Akarja látni az UFO-leszállót? Hívja a következő telefonszámot..."
Ügyes, mondhatnánk röviden. De vajon ki és hol alakította ki, főleg milyen céllal?..."

"...A repülőtér vezetője, Oláh Attila készségesen invitál Budaörsre: 
- Meghívom egy kávéra és egy repülésre - mondja. 
- És mit fogok látni? Ufókat?
- Le-és felszállópályát, és egy ufó-jelet.
- Mekkora ez és milyen?
- Nagyjából százszor száz méteres területen fehér murvából, a cirill "ZS" betűre emlékeztető formát alakítottak ki.
- Megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy nem a budaörsi repülőtér volt a beruházó, kivitelező.
- Nem! Egy vállalkozó fizette a költségeket. Ahogy az elő van írva, az illetékes hatóságokról az ufó-leszállójel kialakítására engedélyt kértünk és kaptunk..."

"...A beruházó, kivitelező Ambrus Sándor vállalkozó...
-...egy vállalkozó miért költi a pénzét ilyen bizonytalan hasznú beruházásra?
- Honnan tudja, hogy bizonytalan? Töprengjen csak el... Nézze, én nem tudom, hogy vannak-e földönkívüli repülő objektumok, vagy sem, de azt igen, hogy az első ufó-világtalálkozót én rendezem meg Budapesten. Ez egy szigorúan üzleti vállalkozás!..."

"...Nos, nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy egy ufó-világtalálkozó haszna biztos több lesz, mint amennyibe a fehér murva elterítése került. A budapesti UFO egyesületnél Kiss József arra adott választ, miért pont a cirill "ZS" betűre emlékeztető forma lett a budaörsi ufó-leszállójel:
-Csaknem két évtizeddel ezelőtt Spanyolországban egy nem azonosítható repülő objektumból dobtak ki egy aranylemezt, és azon volt ilyen alakzat..."




IV.

1992. 05. 27-én a Tolnai Népújság is leadta a rövid hírt "UFO-leszállópálya Budaörsön" címmel:

"UFO-leszállópályát épített a budaörsi repülőtéren az Ambrus and Co. A világ második ilyen létesítménye a Budapesten ősszel sorra kerülő II. UFO-IFO Világkongresszushoz is kapcsolódik. A Földi Tivadar fizikus által tervezett létesítmény futballpálya nagyságú és megközelítőleg egy cirill zs-betűhöz hasonlít."


V.

1992. 07. 17-én a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra "(Nemi) erőszakos ufólány" című cikkében is előkerült a budaörsi jel:

"...A budaörsi repülőtéren pár hónapja furcsa fényjelenségeket észleltek. Egyebek között ez adta az indíttatást, hogy a feltételezett űr-vendégek fogadására különleges UFÓ-hívogató leszállóhelyet is kialakítsanak. A repülőtér vezetőjét, Oláh Attilát most arról faggattuk, hogy az elmúlt napokban vagy hetekben tapasztaltak-e olyasmit, amiből ismeretlen erők, szerkezetek vagy lények jelenlétére lehet következtetni.
- Sem munkatársaim, sem én nem találkoztunk szokatlan jelenségekkel.
Végül megkerestük Ambrus Sándort, az ősszel hazánkban sorra kerülő Ufó-világtalálkozó, a nemzetközi galaktikai és űrkongresszus szervezőjét: mi a véleménye az "ufonauták" hazai kalandozásairól.
- Sajnos sok a feltételezés és - tartok tőle - a kitaláció is..."


VI.

1992. 08. 1-2.: a Nógrád Megyei Hírlap Hétvégi Magazinjában ismét előkerült a budaörsi jel "A profi ufó-szakértők szkeptikusok - Faággal is készíthető "gabona-ikon" című cikkükben:

"...A budaörsi repülőtéren pár hónapja furcsa fényjelenségeket észleltek. Egyebek között ez adta az indíttatást, hogy a feltételezett űr-vendégek fogadására különleges UFÓ-hívogató leszállóhelyet is kialakítsanak. A repülőtér vezetőjét, Oláh Attilát most arról faggattuk, hogy az elmúlt napokban vagy hetekben tapasztaltak-e olyasmit, amiből ismeretlen erők, szerkezetek vagy lények jelenlétére lehet következtetni.
Sem munkatársaim, sem én nem találkoztunk szokatlan jelenségekkel. Pedig titkon reménykedtünk - ugyanis pár hete készen áll a cirill "ZS" betűre emlékeztető Ufó-leszálló azonosító jel. Ha valóban földön kívüli civilizációról érkeztek volna idegenek, csak felfigyeltek volna rá, hiszen az - állítólag - a tőlük kapott minta alapján készült, és jókora magasságokból is tisztán kivehető..."


VII.

1992. 10. 26-án a Somogyi Hírlap "Világkongresszus az űrről" címmel emlékezett meg az Ambrus and Co. és a Budapesti UFO Egyesület közös üzleti vállalkozásáról:

"Egy felsőbbrendű civilizáció megismerése az emberiség jövőjét szolgálja. Mindez szombaton hangzott el a több hasonló megállapítás között az űrutazási és űrkommunkációs világkongresszus megnyitó ülésén Budapesten, a MOM Művelődési Házában. 
A kongresszuson számos ország ufo-kutatója - csillagász, fizikus, történész, természettudós, természetfilozófus, régész, matematikus, barlangász, űrhajós - számol be gyakorlati vagy vélt ismeretekről. A kongresszus vasárnap hazai előadók beszámolóival folytatta munkáját."


VIII.-IX.

1992. 12. 31-én a Bács-Kiskun Megyei Népújság a szilveszteri hírturmixban adott közzé egy cikket "Tizenötmillió magyar a Marson" címmel, illetve a Tolna Megyei Népújság is "Magyarok a Marson" címmel közölte le ugyanazt:

"Úgy kezdődött, hogy Ambrus Sándor vállalkozó - természetesen a szükséges hatósági engedélyek birtokában - ufó-lehívójelet épített a budaörsi repülőtéren. A magasból is jól látható, egyébként a cirill "ZS" betűre emlékeztető, fehér murvából kialakított jel - azonban eddig még nem nyerte meg egyetlen ismeretlen repülő tárgy tetszését sem, egyetlen földönkívüli sem tett eleget a szíves invitálásnak. Kivéve azokat az azonosítatlan repülő tárgyakat kutató szakembereket, akik viszont Budapesten rendezték meg a világ első interkontinentális és űrkommunikációs kongresszusát. A szervező természetesen a Budaörsön építkező Ambrus Sándor volt, akitől most tudtuk meg az elmúlt év legfurább hírét:
- A kongresszuson egyedülálló japán videófelvételt láthattunk a Holdról. A "hideg bolygót" figyelő robotkamera megörökítette, amint ufók közelítenek a Holdra, majd onnan 90 fokos derékszögben hihetetlen sebességgel távoznak. S ehhez jött az igazi meglepetés: a japán kutató szerint a Marson 30 millió planetáris lény él, s közülük legalább 15 millió magyar. A nagy kérdés persze az, hogy kik, mikor és hogyan számolták meg őket, és hogyan derítették ki a nemzetiségüket?"


X.

1993. 06. 28-án ismét előkerült Ambrus és a budaörsi ufó-lehívójel az Új Dunántúli Napló hasábjain "Europai UFO-bázis Budapesten" címmel:

"Az ufó-kutatók tavalyi, Budapesten megtartott, első világkongresszusa után a rejtélyes jelenségekkel foglalkozó amatőrök és hivatásos szakemberek második találkozóját készíti elő Ambrus Sándor vállalkozó.
- Amikor hozzákezdtünk az első program szervezéséhez, sokan azt mondták: agyrém. Néhány megszállotton kívül kit érdekelnek az ufók? Több százan tolakodtak a rendezvényen, jöttek hazánk legtávolabbi zugaiból, sőt a határon túlról is. Végighallgattam az előadásokat, s magam is "beavatott" lettem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy hiszek az ufók létezésében, de tagadni sem lehet a különböző rejtélyes jelenségeket.
- A budaörsi repülőtéren kialakított ufó-leszállóhelyre érkeztek már "vendégek"?
- Tudomásom szerint nem. Gondolom, azért sem, mert ez a bizonyos leszállójel nem más, mint futballpályányi területen, fehér murvából kirakott, cirill "ZS" betűre emlékeztető alakzat. Most dolgozunk a továbbfejlesztésén..."


XI.

1993. 07. 08-án a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra is lehozta, ugyanezzel a címmel: "Europai UFO-bázis Budapesten" a fentebbi cikket, mindössze annyi kiegészítéssel, hogy az októberre tervezett második világtalálkozó előadójaként "ide várjuk az egyik legismertebb UFO-szakértőt, Erich von Danikent". (Nyilván üzleti szempontból vendégcsalogató név. P.ZS.É.)


XII.

1993. 11. 13-án a Bács-Kiskun Megyei Népújság két cikket is közölt a II. Űrutazási és Űrkommunikációs Világkongresszusról "Két civilizáció osztozik a Föld nevű bolygón?" és "Rejtélyek és kérdések" címmel, az utóbbiból idézek:

"A meghívottak között olyan neves kutatók tartottak előadást, mint Vladimir Azsazsa orosz akadémikus, Michael Hesseman német kultúrszociológus. A magyar előadók között volt Kecskemétről Szilágyi Zoltán, aki az Űrmítosz vége címmel fejtette ki gondolatait. A szegedi Sós Tibor az Országos Ufókutató Hálózat tagja, a földönkívüliek által eltérített emberekkel készített videós anyagát mutatta be. Kalmár János pedig egy svédországi kutatás eredményeiről vetített filmanyagot. Információnk szerint az UFO-klub meghívására a közeljövőben mindketten ellátogatnak Kecskemétre, s a Helyőrségi Klubban tartanak előadást..."
(Érdekes, a beharangozott Erich von Daniken nevét meg sem említették P.ZS.É.)





Eddig tartott az időutazás a korabeli sajtóval. Most jöjjön néhány megdöbbentő levél és jegyzet Izsáky László hagyatékából, vajon ő hogyan reagált a "budaörsi ufó-leszállójelre".

Miközben a könyvtári kutatásokat végeztem, Izsáky László fennmaradt hagyatékát is rendszerezni kezdtem. Álmomban se gondoltam volna, hogy ezekből a dokumentumokból fog érkezni a válasz a budaörsi jel körülményeire. 
Olyan jegyzeteket és leveleket találtam, amelyek sok kérdésemre választ adtak. Ha figyelmesen olvasták végig a korabeli sajtótermékek cikkeit az olvasóim, talán bennük is felmerültek ezek a kérdések:

1. Miért nem szerepelt egyetlen interjúban sem Izsáky László neve?
2. Miért nem szerepelt egyetlen interjúban sem az 1974-es ufós eset?
3. Miért nem vallották be, hogy Izsákytól szereztek tudomást az ufólehívójelről?

Vegyük sorra az eseményeket: 1992 májusában röppentek fel az első sajtóhírek a budaörsi "ufó-leszállópályáról", amelyből világosan kiderül, hogy azt a Budapesti Ufó Egyesület és az Ambrus and Co. cég építette. Mindenhol azt terjesztették, hogy Európában elsőként, világviszonylatban (az Egyesült Államokat nevezték meg elsőnek) másodikként rajzolták fel a jelet. A nyilatkozatokból egyértelműen kiderül, hogy nemcsak az "ufó-leszállópálya", de az ennek aprópóján megrendezett első "űrutazási és űrkommunkációs világkongresszus" is pusztán üzleti érdekből jött létre. Az utolsó hír, ahol még a média emlegeti az "ufó-leszállópályát", illetve az erre épülő "űrutazási és űrkommunkációs világkongresszust", az 1993-as év vége volt. (Természetesen ha valaki talál még erről szóló médiainformációt, ne tartsa magában, szívesen bővítem a felhozatalt, bár az a kialakult helyzeten már nem sokat változtat.) Majd mély csend következett, és az ufókutatók szétszéledve, immár külön utakon kezdtek el járni. Mindenki a saját hasznát próbálta kihozni az ufótémából. Úgy látszik, jó biznisz "ufót kutatni", vannak, akik már közel 30 éve szépen megélnek abból, hogy az érdeklődőket hülyére veszik. Ezen érdemes kicsit elgondolkodni!
Nem kétlem, hogy a "hőskori" előadók között éppúgy volt olyan résztvevő, mint a nézőtéren ülő emberek között is, akik pusztán hobbiból és valódi érdeklődésből vettek részt ezeken az eseményeken, de nem mehetek el azok mellett a tények mellett sem, hogy bizony leginkább a haszonszerzés volt a fő szempont. Ez nagyon más megvilágításba helyezi a "híres, nagyrabecsült kutatókat". 
De ami a legjobban felháborít, az az, hogy ennyire kihagyták az egészből Izsáky Lászlót. Fűt-fát összehordtak ahelyett, hogy elmondták volna nyíltan, hogy az 1974-es ufós eset kapcsán jött az ötletük, hogy ők is kipróbálják a "lehívójelet".
Ma már persze, mióta felkavartam az állóvizet a 74-es erdélyi eset kapcsán, hirtelen elkezdtek emlékezni egyes kutatók Izsáky Lászlóra (persze a budaörsi jel még mindig homályos számukra), leginkább hazug, beteg embernek szeretik beállítani. Csak azt nem értem, ha ezek szerint a kutatók szerint Izsáky hazudott, akkor miért foglalkoznak az általa "kitalált" szíriuszi aranylemezekkel? Azt miért tartják valósnak? Ha nem történt meg Izsáky László "ufólecsalogatása", akkor bizony aranylemezek sincsenek! Ehhez az okfejtéshez igazán nem kell sok ész!
Mégis szép számmal adnak el újságokat vagy előadásokra belépőjegyeket az aranylemezek emlegetésével. Hogy van ez? 
Illetve egyesek csalónak akarják beállítani Izsákyt, aki csak a Spanyol Ummo-eset kapcsán fabrikálta össze állításait. Ezek az emberek elfeledkeznek arról a tényről, hogy maguk is csak a rendszerváltás után tudtak valamirevaló "ufós" információkhoz jutni. Az igazi információrobbannást pedig az  egyre szélesebb körben elterjedő internet hozta. Ajánlanám ezeknek a kutatóknak a figyelmébe azt a tényt, hogy Izsáky László esete 1974-ben történt, Ceaușescu rémuralma alatt. Azokban az években nemcsak Romániába, de még Magyarországra sem érkeztek "ufós" hírek! Úgyhogy az hibás elmélet, hogy Izsáky lopta a történetét, főleg annak a tükrében, hogy első próbálkozásaként már 1982-ben próbálta kiadatni az erről szóló könyvét. Ezt támasztja alá az alábbi képeslap, melyet Izsáky Lászlónak címeztek:

"Tisztelt Izsáky elvtárs!
Hosszú szabadságomról vissztérve kézhez kaptam levelét, melyben "A teremtés hat napja" című kéziratáról érdeklődik. Ez a kézirat azonban még nem jutott el hozzám. Két lehetőség van: vagy elveszett a postán, vagy pedig szabadságon lévő kollégáim közül valaki átvette, amíg én betegszabadságon voltam. Milyen jellegű a kézirat? Regény? Mihelyt a szabadságidő lejár, utána fogok nézni. Addig is kérem türelemmel várja újabb jelentkezésemet!
Üdvözlettel..."


A következő jegyzetrészletből kiderül, hogy Izsákyról hogyan és mikor szereztek tudomást a magyar ufókutatók:

„…1988-ban kerültem személyes kapcsolatba Déri Jánossal, és ismertettem vele ezt az ügyet. Abban állapodtunk meg, hogy az anyaggal disszidálok Magyarországra, és ott szponzorálja és kiadatja könyveimet. Persze erre nem került sor, mert ott és itt is bekövetkezett a rendszerváltás, viszont Déri János megbetegedett, majd elhunyt. Viszont közölt a 74-es eseményről egy cikkemet. Ez a cikk 10 oldalban 1990-ben jelent meg a KOLIBRI Könyvkiadó Kft. gondozásában „És akkor jöttek az UFO-k Magyarországra” című kiadványban (első kiadás) a 165. oldalon „Az aranykoporsó titka” címmel.” 


„…Mindjárt ahogy megjelent ez a könyv, elkezdődött hozzám a zarándoklás. Jöttek ufó szervezetektől és kivallattak Nagyváradról, Debrecenből és Budapestről. Többek között az üzenetváltás, de főleg a kommunikáció iránt érdeklődve Budapestről, szervezeten kívüli szélhámos üzletember és üzlettársa, akik kecsegtető ajánlatokkal álltak elő. A családom és munkatársaim előtt azt hangoztatták, hogy az egyik a budapesti UFO szervezet ügyvezető igazgatója…”


Bizonyíték ez a HUFON által küldött levélrészlet arra, hogy bizony a magyar ufókutatók már 1991-ben felvették Izsáky Lászlóval a kapcsolatot, és tőle hallottak először az "ufólehívójelről":

"Tisztelt Izsáky László!

Köszönjük kedves levelét, melyen meglepődtünk. Ugyanis mi akartuk a kapcsolatot felvenni Önnel, de lemaradtunk. A végeredmény ugyanaz, kapcsolatban vagyunk.
Előljáróban gyorsan leírom, hogy természetesen hiszünk Önnek. Eddigi ismereteink alapján nem kételkedünk ezen az eseten. Természetesen a könyvben leírtak kevés konkrét információt tartalmaznak, de még szerencse, hogy többet nem írt le, vagy nem engedett többet kiadatni..."
"...Mindenesetre szeretnénk Önnel személyesen találkozni, akár mi megyünk, akár Ön jön. Ha lehetséges, szeretnénk bepillantást nyerni az anyagba..."


A következő 1993-ból való levélrészlet bizonyíték arra, hogy az egykori "ufós brigád" mélyen tisztelt "atyja", Kevicky Kálmán a valóságban mit gondol azokról az "ufós emberekről", akik a 90-es években "mozgolódtak".

"...A pokolba a sok üzengető földön kívüli civilizációkkal, hát nem tudnak az üzenetekkel együtt pénzt is átutalni, hogy üzeneteiket terjeszteni is lehessen?..."
"...Huba Csaba a Budapesti Ufó Egyesület elnöke két évvel ezelőtt Magazint adott ki, és írta, hogy "Ő megmutatja majd Amerikának", hogy az UFO problémát Magyarország fogja a világ számára megoldani. "Na ne..." válaszoltam... megunta mutogatni, s elvonult, helyette Ambrus Sanyi mutogatja míg pénze és türelme futja.
A nagy Europai "UFO nekibuzdulásokat" ismerve azt kérdezem kedves soraid második oldala alapján, ha sikerült felfedezned a diagrammok alapján a kódolható hívójelet, és az "szakmai titokként kezeld" - miért nem hívsz le csak egyetlen egyet a földre és abban a pillanatban DOLLÁRMILLIÓK ÁLLNAK RENDELKEZÉSEDRE..."
"...Kedves jó Lacikám, akkor, amikor 5 évtizede az UFO-erők a világ nagyhatalmaival NEM KÍVÁNNAK kapcsolatot létesíteni, egy pillanatig is hiszed, hogy várják az alkalmat, hogy Attilával, Csabával, Jóskával vagy éppen RAJTAD KERESZTÜL fognak az emberiséggel kapcsolatba lépni – például az Egyesült Nemzetek helyett?..."
"...A magán jellegű UFO kutatás a sok "halandzsával" az évtizedek alatt annyira lejáratta az UFO kutatást, hogy ma már nem nálatok Romániában vagy Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban sincs kiadó, aki UFO vonatkozású könyvet adna ki vagy szponzorálna..."


Ez a válaszlevél Kevickynek Izsákytól 1993-ban, ebből a levélrészletből pontosan kiderül mi történt a 90-es évek elején, milyen svindlire épült a "magyar ufókutatás":

„Ígérve fűt-fát, érdeklődtek az anyag iránt. Én viszont hittem nekik, adtam némi anyagot, néhány cikkre valót magazinokban és könyvekben. Ezek viszont többségükben más szerzői néven jelentek meg, az én nevemmel kevés…”

„…újból jöttek a többi anyagért is. Mondván: hogy nekik nem töredék, hanem az egész anyag kell. Én viszont nem vagyok hülye, mivel láttam, mire megy ki a „játék”. Így aztán megharagudtak rám…”

„…Ha nincs megfelelően kódolva és tájolva, a hívójel érvénytelen, az idegenek nem veszik figyelembe. Ezt tették a magyarok is Budaörsön, hívójelük egy fabatkát sem ér, ezt mutatták meg az amerikaiaknak…”

„…Mindenesetre a földönkívülieket nem lehet félrevezetni. Ezeket a tényeket a magyar kollégák nem akarják elismerni. Én ezeket a tényeket megírtam Huba Csabának, miután kirakták a hívójelet. Most meg az az eredmény, hogy az ufók nem jönnek le. Nem is fognak Budaörsön még az ítéletnapokon sem. Ugyanakkor javasoltam, hogy működjünk együtt és közösen rakjuk ki a megfelelő hívójelet a megfelelő lehívási ponton. De ők elálltak ettől…”




Izsáky egy 1994-es magánlevelezésének részletében súlyos vádakat állít, amelyek ha igazak és bizonyítást nyernek, akkor kijelenthetjük, hogy bűncselekmény áldozata lett:

„…Az viszont előttem rejtély, hogy ön honnan vette, kitől kérte az akkori címem. Az igaz, hogy akkor megadtam 3 magyarországi személynek azt a címet, de választ azóta se kaptam rá. A rejtély kulcsa az, hogy ön írt nekem egy levelet, mely nem volt szabályosan megcímezve. Azt átadta valakinek. Az illető a borítékot felbontotta, elolvasta levelét, majd visszaragasztotta, betette egy nagyobb borítékba és gépelve megcímezve elküldte a megadott címre. A feladó: Ufómagazin….”

„…Minek véljem én ezt a küldeményt? Kérdem én: beugratásnak? csapdának? vagy szimatolásnak? vagy jó szándékú kapcsolatfelvételnek?...”

„…A Magyarországon megjelenő (?) könyvemmel kapcsolatban annyit tudok mondani: egy budapesti szélhámos gazember üzletember pocsékul becsapott, átvert, plusz 2,5 millió forinttal megkárosított. A magyarországi könyvkiadásból nem lett és nem lesz semmi. A tragédiát azóta sem tudtam kiheverni…”

„…Egyébként „A más lakott világok” című könyvem még nem szenzáció, nem igen lényeges, csupán bevezető. Viszont része a kötetnek. Amolyan „farok” – rész. Ez került ki Magyarországra. A törzse és a feje a könyvnek nálam illetve egy kolozsvári kiadóban van. Mindenesetre a három kötet egybe tartozik, egyik a másik nélkül fabatkát sem ér. Épp úgy, mint papírpénz három részre szakítása. Ennek ellenére, a budapesti emberem „A más lakott világok” című kéziratomat fénymásolón sokszorosította, és a példányokat jó pénzért eladta ufó szervezeteknek és magazinoknak, mely anyag egymagában érthetetlen felfogású ismeretet eredményez. Így két könyvem Magyarországon nem jelenik meg. Bánja fene, „ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát”. Mindenesetre az tény, hogy ezzel az illemtelen gesztussal Magyarországon kapzsi módon magukat verték át, és ezzel nem csak belföldön, de külföld előtt is az ufológiát lejáratták. A lejáratás már az elején elkezdődött, amikor magánüzletet csináltak az ufológiából. És azzal folytatódott, hogy különböző szélhámossági trükkel szerezték be a „nyersanyagot”. És azzal végződik, hogy Debrecenben, Budaörsön és másutt szakszerűtlenül kiraktak vagy kirajzoltak egy „macskakapart” jelet „ufóleszálló” hely céltudattal. Kész röhej, ezzel csak végképp lejáratták és átverték saját magukat…”


A következő levélrészlet is 1994-ből származik, és hasonlóan az előzőhöz, Izsáky súlyos bűncselekményeket emleget, ezuttal a Debreceni Ufó Hálózatnak írt levelet:

„…a kutatási eredmények biztonsága érdekében tevékenységünk zártkörű, mivel illetéktelen személyek üzleti érdekből a kutatási eredményekért lakásunkba többször betörtek vagy anyagot csalogatva céltudatosan átvertek. Így érthető, hogy testvér szakkörökben ritkán mutatkozunk és nem sokat publikálunk…”

„…Szervezetünk csupán kilenc tagból áll. Nem állunk komolyabb kapcsolatban testvérszervezetekkel, csak abban az esetben, ha kölcsönösen szükséges. Most viszont nem azt akarom közölni, hogy önök nyissák ki nekünk az ajtót, hanem azt, hogy nagyon aggaszt egy korábbi budapesti kudarcos esemény, mely bizonyára önöket is érinti…”



Ez csak néhány levél, amit itt bemutattam, de ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk, bizony a 90-es évek magyar ufókutatóii hálózata bizony nagy svindlire épült fel. Akik az elmúlt évtizedekben figyelemmel kísérték az "ufókutatók" táborát a médiában, azok végignézhették, ahogy a kezdeti nagy "hálózat" hogyan hullott darabjaira. Végigkísérhették, ahogy a két ufós magazin szerkesztői és szerzői hogyan marták egymást éveken keresztül. Tökéletesen megmutatták, mi mindenre képesek némi kis pénzért. Üzengettek egymásnak a saját hasábjaikon, nagyképűsködtek, irányítottak, de legfőképpen hülyének néztek minden olvasót! 
Itt megragadom az alkalmat és üzenek ezeknek a svindlihuszároknak:
Nagy öröm volt számomra, amikor mindkét lap szerkesztője és szerzői a tőlem való félelmükben, idén újra egymás karjaiba omlottak, "az ellenségem ellensége a barátom" alapon. Vidáman várom a két vén betyár újabb szemétkedéseit, de közben azért megsúgom, van még ott, ahonnan ez jött...

Perlaki Zsuzsanna Éva


2018. október 1.

ERDÉLYI X-AKTÁK – KOZMIKUS KAPCSOLATFELVÉTEL

Beszélgessünk a szíriuszi aranylemezekről, az erdélyi Izsáky Lászlóról és az ufólehívásról 2018. október 30-án, kedden 18 órától a kispesti Párbeszéd Tere Traccspartiján! Az este vendége Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja. A klubprogram végén a résztvevők között ajándékkönyveket sorsolunk ki. „A jel – Sikeres ufólehívás a Kakastaréjnál – Az erdélyi Izsáky László nyomában” című könyvet a helyszínen meg is lehet vásárolni.




A közvéleményt megosztó témák között évtizedek óta kiemelt helyet foglal el az intelligens földönkívüli civilizációk múltbéli és jelenlegi földi tevékenységének kérdése. A Meridián Csoport újonnan induló sorozata, a Meridián-könyvek első kötetének szerzője, Perlaki Zsuzsanna Éva egy sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozás részleteit és eredményeit tárja az olvasó elé. Első könyvében egy 1974-es erdélyi ufóeset sikeres rekonstruálásának történetét osztja meg az olvasókkal, és október 30-i előadásán személyesen az érdeklődőkkel is. A klubprogram végén a résztvevők között ajándékkönyveket sorsolunk ki. „A jel – Sikeres ufólehívás a Kakastaréjnál – Az erdélyi Izsáky László nyomában” című könyvet a helyszínen meg is lehet vásárolni.

Negyvennégy évvel ezelőtt, egy idegen űrhajó utasainak köszönhetően 86 darab aranylemez került Izsáky László birtokába. Az erdélyi kutatónak a Keleti-Kárpátokban, a Gutin hegységben található Kakastaréj közelében, a társaival együtt felrajzolt ufólehívó jel segítségével sikerült kapcsolatba lépnie egy földönkívüli civilizáció képviselőivel, s később meg is fejtette a tőlük kapott aranylemezek üzenetét.

Perlaki Zsuzsanna Éva az elmúlt négy évben alaposan beleásta magát az eset tanulmányozásába. A rendelkezésére álló dokumentációból kiindulva, annak rendszerezése közben megpróbált minél teljesebb képet kapni az 1974-es ufólehívás hátteréről. Több írása is megjelent a témában, illetve az ország több pontján tartott előadásokat Izsáky Lászlóról, rejtélyes bőröndjének tartalmáról és az erdélyi aranylemezekről. Kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy az eset teljes körű feldolgozását kizárólag úgy valósíthatja meg, ha a korabeli események hitelességét erős szkepticizmussal vizsgálja. Ennek érdekében több expedíciót is szervezett a Kakastaréjhoz, s a megfelelő helyen és időben kezébe vette az irányítást: 2016. június 7-én, pontosan 42 évvel az Izsáky László által leírt események után, társaival rekonstruálta az eredeti ufólehívó jelet, és elküldte az üzenetet a kozmoszba. A kísérlet sikerrel járt. A kapcsolatfelvétel sikerült.

E nem mindennapi vállalkozás részleteiről, a több éven át tartó izgalmas nyomozás eredményeiről és tanulságairól, a kapcsolatfelvétel módjáról és hátteréről szól „A jel” című dokumentumregény, amely regényes formában nyújt betekintést az események kulisszái mögé. Kíméletlen őszinteséggel rántja le a leplet az ármánykodásokkal és hazugságokkal telített ufós közösségről, rámutat az eset feldolgozása közben talált ellentmondásokra és összefüggésekre, s valós alternatívával szolgál a földönkívüli civilizációkkal történő kapcsolatfelvételre.

Az október 30-i klubprogramról bővebben ezen a linken, ahol részvételi szándékodat is jelezheted: 

2018. szeptember 14.

Riport a Kispest TV-nek


2018. július 24-én a FSZEK kispesti könyvtárában mutattuk be Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című dokumentumregényét, a Meridián-könyvek első kötetét. Az eseményről a Kispest TV készített riportot.



A riport a képre kattintva nézhető:


SIKERES UFÓLEHÍVÁS A KAKASTARÉJNÁL


A közvéleményt megosztó témák között évtizedek óta kiemelt helyet foglal el az intelligens földönkívüli civilizációk múltbéli és jelenlegi földi tevékenységének kérdése. Az ismert magyar kutatók többsége azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy – áltudományos szemlélettel, módszerekkel – szándékosan félrevezesse az ufótéma iránt érdeklődőket, ezáltal teljes mértékig lejáratta a nagyközönség előtt az ufókutatást. A Meridián Csoport alapítóiként nyíltan felvettük a harcot ezen kutatók ellen: elhatároztuk, hogy elválasztjuk az „ocsút a búzától” – és a kényelmes hazugság helyett a kényelmetlen igazságot választjuk.
A Meridián Csoport újonnan induló sorozata, a Meridián-könyvek első kötetének szerzője, Perlaki Zsuzsanna Éva egy sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozás részleteit és eredményeit tárja az olvasó elé. Perlaki Zsuzsanna Éva széles érdeklődésű személyiségként szeretné minél jobban megismerni a világot. Érdeklik a megmagyarázatlan jelenségek, legyen szó földönkívüliekről, szellemekről vagy parajelenségekről. Saját tapasztalatokkal is rendelkezik, ezért egyfajta szűrőn keresztül figyeli az ilyen témákban megjelenő publikációkat, cikkeket, tanulmányokat, bejegyzéseket, hozzászólásokat, személyeket. Ennek hatására indította el 2014-ben a Gondolatok az égbolt alól blogot, ahol az írásait olvashatják többek között olyan rejtélyes ufóesetekről, amelyeket a mai napig nem tudnak megcáfolni. 2015-ben társával, Prusinszki Istvánnal megalapította az ufójelenségekkel és alternatív tudományelméletekkel foglalkozó Meridián Csoportot és az égisze alá tartozó Magyar Ufókutatási Klub Facebook-csoportot. Első könyvében egy 1974-es erdélyi ufóeset sikeres rekonstruálásának történetét osztja meg az olvasókkal. Negyvennégy évvel ezelőtt, egy idegen űrhajó utasainak köszönhetően 86 darab aranylemez került Izsáky László birtokába. Az erdélyi kutatónak a Keleti-Kárpátokban, a Gutin hegységben található Kakastaréj közelében, a társaival együtt felrajzolt ufólehívó jel segítségével sikerült kapcsolatba lépnie egy földönkívüli civilizáció képviselőivel, s később meg is fejtette a tőlük kapott aranylemezek üzenetét.
Az azóta eltelt négy évtizedben számtalan próbálkozás történt arra, hogy – Izsáky László bőröndnyi hagyatékára alapozva – hasonló lehívójelek segítségével reprodukálják a kapcsolatfelvételt, ám senki nem járt sikerrel. Nem véletlenül: az Izsáky-hagyaték részei egészen idáig olyanok kezében kallódtak, akik valójában semmit sem tudtak kezdeni az anyagokkal.
Perlaki Zsuzsanna Éva az elmúlt négy évben alaposan beleásta magát az eset tanulmányozásába. A rendelkezésére álló dokumentációból kiindulva, annak rendszerezése közben megpróbált minél teljesebb képet kapni az 1974-es ufólehívás hátteréről. Több írása is megjelent a témában, illetve az ország több pontján tartott előadásokat Izsáky Lászlóról, rejtélyes bőröndjének tartalmáról és az erdélyi aranylemezekről. Kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy az eset teljes körű feldolgozását kizárólag úgy valósíthatja meg, ha a korabeli események hitelességét erős szkepticizmussal vizsgálja. Ennek érdekében több expedíciót is szervezett a Kakastaréjhoz, s a megfelelő helyen és időben kezébe vette az irányítást: 2016. június 7-én, pontosan 42 évvel az Izsáky László által leírt események után, társaival rekonstruálta az eredeti ufólehívó jelet, és elküldte az üzenetet a kozmoszba. A kísérlet sikerrel járt. A kapcsolatfelvétel sikerült.

E nem mindennapi vállalkozás részleteiről, a több éven át tartó izgalmas nyomozás eredményeiről és tanulságairól, a kapcsolatfelvétel módjáról és hátteréről szól „A jel” című dokumentumregény, amely regényes formában nyújt betekintést az események kulisszái mögé. Kíméletlen őszinteséggel rántja le a leplet az ármánykodásokkal és hazugságokkal telített ufós közösségről, rámutat az eset feldolgozása közben talált ellentmondásokra és összefüggésekre, s valós alternatívával szolgál a földönkívüli civilizációkkal történő kapcsolatfelvételre. A jel című dokumentumregény megrendelhető a meridiancsoport@gmail.com emailcímre küldött üzenetben, könyvesboltokban nem kapható!

Perlaki Zsuzsanna Éva


2018. szeptember 8.

Száz gondolat, százezer olvasó


Kedves Olvasóim!


A Gondolatok az égbolt alól blog 2014. november 23-án indult útjára, azzal a szándékkal, hogy megosszam veletek az univerzum titkairól született gondolataimat.

Az elmúlt közel négy évben közel 100 saját szerzeményem született ezen a blogon, ahol néhány napja örömmel konstatáltam, hogy látogatottságom meghaladta a 100 000 -et. Minden olvasómnak köszönöm, hogy megtisztel a figyelmével! 


2018. augusztus 26.

Izsáky László, az aranylemezek és az ufólehívójel - Az igazság ideát van!

2018. július 23-án Miskolci László közétett a YouTube-on egy videót – „Az UFO lehívójel - Az Izsáky anyagok – Az erdélyi Aranylemezek” címmel, amelyben olyan kijelentéseket tett, hogy ő (!) megcáfolja Izsáky László állításait. Ezt ugyan nem tette meg, csak véleményt nyilvánított, és persze több ízben emlegetett engem is, majd előre kritikát mondott az egy nappal később (!) megjelenő könyvemről. Ezt azért nem hagyom szó nélkül!
Bővebben a videóban!
A videó a képre kattintva nézhető:



Ha tetszett a videó kérlek lájkoljátok a YouTubon is, hogy láthassam érdekel-e benneteket az erdélyi Izsáky László esete, és érdemes-e a továbbiakban olyan általam tartott előadásokat feltennem ide, amelyek Izsáky Lászlóról, az aranylemezekről és az ufólehívójel kapcsolatáról szólnak. Köszönöm!

Perlaki Zsuzsanna Éva




2018. augusztus 1.

Betiltott Tényfeltárás! Izsáky László, az erdélyi aranylemezek és az ufólehívójel kapcsolatáról


RETTEGNEK AZ IGAZSÁGTÓL A MAGYAR UFÓKUTATÓK KÖZÉ BEÉPÜLT TITKOSSZOLGÁLATI SZERVEZETEK!


A közvéleményt megosztó témák között évtizedek óta kiemelt helyet foglal el az intelligens földönkívüli civilizációk múltbéli és jelenlegi földi tevékenységének kérdése. Az ismert magyar kutatók többsége (FIZETETT, BEÉPÍTETT DEZINFORMÁTOROK) azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy – áltudományos szemlélettel, módszerekkel – szándékosan félrevezesse az ufótéma iránt érdeklődőket, ezáltal teljes mértékig lejáratta a nagyközönség előtt az ufókutatást. A Meridián Csoport alapítóiként nyíltan felvettük a harcot ezen kutatók ellen: elhatároztuk, hogy elválasztjuk az „ocsút a búzától” – és a kényelmes hazugság helyett a kényelmetlen igazságot választjuk.


A Meridián Csoport újonnan induló sorozata, a Meridián-könyvek első kötetének szerzőjeként, egy sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozás részleteit és eredményeit tárom az olvasó elé. 


2018. július 28.

Dokumentumregény a kozmikus kapcsolatfelvételről


A Kakastaréj-küldetés


2018. július 24-én, kedden 17 órakor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kispesti könyvtárában bemutattuk A JEL című dokumentumregényemet. 


Fotó: Erdős László

Prusinszki István, a Meridián-könyvek sorozatának felelős kiadója, szerkesztője köszöntötte az érdeklődőket. Örömmel üdvözölte a hazai kutatók exkluzív társaságát, és külön köszönetét nyilvánította ki a nemzetközi UFO-kutatók részvételéért, akik többek között „az ezer tó országából” érkeztek, és a kezdetek óta figyelemmel kísérik az erdélyi Izsáky László és az aranylemezek, illetve a kozmikus kapcsolatfelvétel módjának valóságtartalmára irányuló kutatásaimat. 


2018. július 9.

Megrendelhető Perlaki Zsuzsanna Éva A JEL című könyve!



A 2018. július 24-én megjelent kötet megrendelhető a meridiancsoport@gmail.com emailcímen a megrendelő nevének és postázási címének pontos megadásával. A megrendeléssel kapcsolatban részletes tájékoztatót válaszüzenetben küldünk. 



Izgalmas kalandozásra invitálja az olvasót az erdélyi Gutin hegység festői szépségű ormaira, a vörösen izzó Kakastaréjra Perlaki Zsuzsanna Éva lebilincselő dokumentumregényében. A Gondolatok az égbolt alól blog szerkesztője – többéves kutatást követően – társaival együtt sikeresen rekonstruálta az Izsáky László által 1974-ben végrehajtott ufólehívást. Alattomos ármánykodásokkal, csalódásokkal és meglepetésekkel kísért útja közben valódi társakra lelt, akikkel új alapokra helyezte az ufókutatást. Rendhagyó expedíciók, különös kalandok és megmagyarázatlan események sokasága erősítette meg a végső felismerést: nem vagyunk egyedül.

2018. június 24.

A JEL - Könyvbemutató

A Gondolatok az égbolt alól blog szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt Perlaki Zsuzsanna Éva A JEL című dokumentumregényének bemutatójára.




Izgalmas kalandozásra invitálja az olvasót az erdélyi Gutin hegység festői szépségű ormaira, a vörösen izzó Kakastaréjra Perlaki Zsuzsanna Éva lebilincselő dokumentumregényében. A Gondolatok az égbolt alól blog szerkesztője – többéves kutatást követően – társaival együtt sikeresen rekonstruálta az Izsáky László által 1974-ben végrehajtott ufólehívást. Alattomos ármánykodásokkal, csalódásokkal és meglepetésekkel kísért útja közben valódi társakra lelt, akikkel új alapokra helyezte az ufókutatást. Rendhagyó expedíciók, különös kalandok és megmagyarázatlan események sokasága erősítette meg a végső felismerést: nem vagyunk egyedül.

A Gondolatok az égbolt alól blog szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt



Perlaki Zsuzsanna Éva A JEL című dokumentumregényének bemutatójára.

Helyszín: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kispesti könyvtára 

(XIX., Üllői út 255.).


Időpont: 2018. július 24., kedd 17 óra

A dedikálással egybekötött könyvbemutatón a Kakastaréjnál készült videókból is láthatnak részleteket.



Meghívott vendégek: Eőry Szabó Ferenc mkl és Eőri Szabó Ferenc, 
Izsáky László „Más lakott világok – A teremtés hat napja” című könyvének szerkesztői



A kötetet bemutatja: Prusinszki István, a Meridián-könyvek sorozatszerkesztője



A helyszínen a kötet 3990 Ft-ért megvásárolható.



Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Az alábbi linkre kattintva csatlakozhatsz az eseményhez:

Perlaki Zsuzsanna Éva: A JEL – Könyvbemutató

ELKÉSZÜLT A KÖNYVEM, A meridiancsoport@gmail.com EMAIL CÍMÉRE KÜLDÖTT ÜZENETBEN LEHET MEGRENDELNI, KÖNYVESBOLTOKBAN NEM KAPHATÓ!