EGYIK LEGŐSIBB SZIMBÓLUMUNK, A KÖR

A KÖR MISZTÉRIUMA

Az egyik legősibb szimbólumunk a kör, szinte minden kultúrában megjelenik. Nem véletlenül. Már az ősi értelmezésben is elsőként a Napot, a Nap korongját tekintették minden élet forrásának, hisz már elődeink is tudták, hogy a fénye és energiája nélkül nem létezne maga az ember, sem az élőlények sokasága, ezért lett a kör a teremtő erő jelképe, amely egyszerre teljes és tökéletes, a végtelen egység, a folytonosság szimbóluma. Mivel a kör mindig saját magába fordul vissza, nincs sem kezdete, sem vége, ám mégis befejezett, tehát tökéletes, ezáltal az abszolút jelképe is. 

A szimbolikus geometriában a teljesség és a hatalom valósul meg a kör által. A kör a misztérium magja, az emberek hitének és életének szent irányelvét képviseli. A kör egy áthághatatlan mágikus határt is jelképez. Amikor egy mágus kört rajzol fel maga köré, kialakít egy olyan teret, amelyben védve érzi magát, nemcsak a testével, de az elméjével is tudatja, hogy biztonságban van. A tér kijelölése egyben jelzi az elmének azt is, hogy azt átlépve egy olyan másik világba érkezik, ahol minden lehetséges, jelez a tudatalattinak, hogy figyeljen, hisz belépve a mágikus körbe egy másik világba, másik tudatállapotba érkezik.

Természetesen a körön vagy azon belül és kívül elhelyezett újabb szimbólumok újabb és újabb értelemmel ruházzák fel a kör lényegét.

Amikor nem az ősi pont rejtett tökéletességeit szimbolizálja, a kör jelképezheti a teremtett határokat is, a világot, ahogyan elválik princípiumától.

A négy őselem (föld, levegő, tűz, víz) közül a kör a tűz elemet szimbolizája.
Az alkímiában a timsó jele a kör.

A kör mozgása tökéletes és megváltoztathatatlan, kezdet és vég nélkül való, változások nélküli; ez teszi lehetővé, hogy az időt is jelképezze, mint egymással egylényegű pillanatok folyamatos és változatlan egymásra következése. A kör így az eget is szimbolizálja, a körkörös és eltéríthetetlen mozgással.

A görögök számára a végtelen, ciklikus és univerzális idő képzetéhez kapcsolódik, amelyet Uroborosz, a saját farkába harapó kígyó jelenít meg. A kör fogalma az ég szférájához tartozik; a tizenkét tagú panteonokban az istenek kört alkotnak.

A kör az égi ciklusok jelképe, nevezetesen a bolygók körforgásáé, a zodiákus által jelképezett éves ciklusé.

Indiában a létezés köre mindent a jelenségek világába zár. Síva istent lángokból formált kör övezi, amely a pusztítás és a teremtés jelképe (tánc). A szanszára a létezés körforgása. 

A buddhizmusban a koncentrikus körök a megvilágosodás lépcsőfokait jelzik. A kör az időtlen, örök nirvána szimbóluma.

Az enszó vagy ensō a zen buddhizmusban egy kör, amelyet szabad kézzel, egy vagy két laza ecsetvonással rajzolnak, és amely az elme felszabadulásának pillanatát szimbolizálja, amikor a test alkothat. Az enszó az abszolút megvilágosodást, erőt, eleganciát, az univerzumot és a mu-t (az ürességet) szimbolizálja.
A kör lehet nyitott és zárt is. A legtöbb esetben befejezetlen, helyet hagyva a mozgásnak, a fejlődésnek, valamint minden dolog tökéletességének. A zen gyakorlói hisznek a vabi-szabi szellemében, vagyis a tökéletlenség szépségében. Mikor a kör csukott, a tökéletességet szimbolizálja.

A kör az építészetben is megjelenik. A prehisztorikus sírköveken például a koncentrikus körök a halál vizein való elsüllyedést, illetve ezen vizekből való kiemelkedést, vagyis a halált és az újjászületést is jelenthetik.

Írországban több neolitikus kőkört is találhatunk.

A Távol-Keleten a kör szintén az ég jele. Kínában például az eget egy jádekorong szimbolizálta, amelynek közepén a lyuk a kozmikus középnek feleltethető meg. A kör a mozdulatlan Föld fölött lebegő és keringő, dinamikusabb mennyekre utalhat, mint például a pekingi Ég Temploma kört formáló alaprajzában.

A Pantheon a legjobb állapotban megmaradt ókori épületek egyike. Kr. e. 27-ben emeltette Marcus Vipsanius Agrippa a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére.

A dervisek körtáncát, melyet dervisforgásoknak neveznek, a kozmikus szimbolika ösztönzi: a Nap körül forgó bolygókat utánozták, mindannak a körforgását, ami mozog, ugyanakkor a Nap által szimbolizált istenkeresést is.

Leonardo da Vinci itáliai polihisztor (festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író volt egy személyben) egyik legismertebb vázlatán láthatjuk, hogy a kör az emberi testre vonatkozóan is kifejez információkat, melyben egyben az időszámításunk előtti első században élt római tudós, Vitruvius megfigyeléseit, tételét is igazolja, miszerint: „Az emberi test középpontja természetesen a köldök. Ha egy kinyújtott karral és lábbal háton fekvő ember köré egy körzővel a köldökét középpontnak véve kört húzunk, akkor a kéz- és lábujjai érinteni fogják az így megadott kört. […] Ha pedig megmérjük a távolságot a talptól a fejtetőig, majd ezt összevetjük a kinyújtott karok hosszával, úgy találjuk, hogy a szélesség megegyezik a magassággal.”

Természetesen még számtalan példát lehet találni a kör szimbólumainak magyarázatára. A kört szeretik kombinálni más jelekkel, ilyenkor a jelentése nagy mértékben megváltozhat. A későbbiekben bemutatok néhány ilyen kombinációt is.

Tartsatok velem, legyetek rendszeres olvasói blogomnak, kövessetek, ha nem akartok lemaradni a legújabb bejegyzéseimről, amelyek a JELEK, SZIMBÓLUMOK, HIEROGLIFÁK TITKAI mappában lesznek megtalálhatóak, ahol igyekszem összeszedni a teljesség igénye nélkül az összes olyan jelet, szimbólumot, amely közelebb vihet bennünket az erdélyi aranylemezek megfejtéseihez.

Perlaki Zsuzsanna Éva

Források:

http://mek.oszk.hu/

https://sciencesprings.wordpress.com/2018/page/217/

http://www.tarrdaniel.com/documents/BuddhistaTantra/mandala.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Enszó
https://japankalligrafia.hu/2014/02/26/enso-a-kor-szimbolikaja/
https://hu.wikipedia.org/wiki/ Ég temploma

http://visualgrammar.mome.hu/2016/08/02/formak/

Zombor László - Az ősminták ereje
Rudolf Koch - Jelek könyve