2018. november 20.

SVINDLIRE ÉPÜLT A 90-ES ÉVEK MAGYAR UFÓKUTATÓI HÁLÓZATA

Ma már "köztiszteletnek" örvendő magyar "ufókutatók" tucatjai vettek részt abban a szélhámosságban, amelyre aztán az egész birodalmukat felépítették, éppen ezért nem meglepő számomra, hogy napjainkra pont oda süllyedt le az egész ufókutatási téma, ahová züllesztői sodorták, a béka segge alá!


Ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk arról, miért vált hazánkban is teljesen nevetségessé mindenki, aki az ufókutatással foglalkozik, vissza kell mennünk az időben néhány évtizedet, hogy lássuk, az egykori "ifjonti" kutatók milyen eszközöket használtak fel céljaik eléréséhez, hogy minél előbb meggazdagodhassanak a földönkívüli civilizációk kérdésének témaköréből. Nem kétlem, hogy kapzsiságuk mögött valódi érdeklődés is szerepet játszott, de emberi gyarlóságuk megmételyezte a téma tisztaságát.

A kilencvenes évek elején nagy médiavisszhangot kapott az egyik tevékenységük - egy ufóleszállópálya megépítése -, amely egy svindlire épült, és csúfos kudarccal ért véget. Nem véletlen, hogy ma már a legszívesebben kitörölnék az emberek emlékezetéből azt a nagy ballépésüket, amely már megalakulásuk kezdetén előre borítékolhatóan sikertelenül végződött. A mai napig is mosolyra húzódik az emberek szája, amikor meghallják az "ufólehívójel" említését, és mindenkinek, aki figyelemmel kísérte a 90-es évek bohózatát, rögtön az ugrik be elsőre, hogy "Budaörsön jól leégették magukat azok a kutatók".