2020. MARGÓJÁRA

Kedves Olvasóim!

A 2020-as év elejére a feje tetejére állt az egész világ, amin szinte meg sem lepődött az a néhány „firkász” és olvasó, aki az elmúlt öt-tíz évben nem csak a fősodrású médiából tájékozódott. A mostani állapot előszelét már a 2019-es év vége felé lehetett tapasztalni. Számtalan „alternatívnak”, „áltudományosnak” kikiáltott blogger érezhette a saját bőrén az értelmetlen, „váratlanul” jött cenzúrát és tiltásokat a net különböző platformjain. Még 2019 decemberében lekapcsoltak rengeteg olyan független oldalt, amely bármilyen formában is eltért a fősodrású média visszhangjától. A legkisebb követőkkel rendelkezőktől kezdve egészen a legnagyobbakig, mondhatni egy időben tiltást kaptunk a Facebookon. Sem a hírfolyamban, sem a Messenger funkcióban nem lehetett linkelni az oldalainkat. Utolért bennünket a végzetünk. Sok weboldalnak a YouTube-csatornáját is felfüggesztették. Hiába bombáztuk leveleinkkel a moderátorokat, magyarázatot kérve a tiltásokra, senkitől nem kaptunk semmilyen felvilágosítást arról, hogy miért tiltottak bennünket.

Ezután többen úgy döntöttünk, hogy más honlapra, oldalra, közösségi oldalakra helyezzük át blogjainkat, megkerülve a véreskezű cenzúrázókat, mert a szólásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságának részeként, ez utóbbi kommunikációs „anyajogként” magában foglalja a szólás- és sajtószabadságon kívül az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát is. Azt bizonyára többen is észrevehettétek, hogy az érintett oldalak sebesen keresni kezdték a kiutat ebből a borzalmas állapotból, és számos, saját magunkat klónozó oldalt hoztunk létre annak érdekében, hogy továbbra is elérhetőek lehessenek az érdeklődők számára az írásaink.

Az én blogomat is utolérte az üldöztetés, ezért jómagam is létrehoztam az oldalamnak a klónját, és különböző közösségi oldalakon kezdtem el az írásaim terjesztését. (A felfüggesztések legjavát januárra visszaállították, természetesen azt is minden magyarázat nélkül.)

Nem kellett sok időt várni arra, hogy tavasszal kiderüljön, mi is áll a háttérben, ami miatt ki kellett söpörni az „igazmondó” legnagyobb közösségi oldal hírfolyamait. A mostani percig a saját bőrünkön érezzük a korlátozások egyre pofátlanabb megnyilvánulásait, melyek már kihatnak az egész életünkre, nem csak a virtuális világra. Véleményem szerint a 2019-es söprögetés is már arra irányult, hogy befogjuk a pofánkat. Hogy jó előre figyelmeztettek bennünket arra, hogy a jövőben százszor is gondoljuk meg azt, hogy milyen „szabadsággal” is rendelkezünk valójában, és hogy megmutassák, a jövőben milyen cikkek férnek meg a fősodrású médiával szemben. Semmilyenek.

Miközben 2020. év elején új platformokon kezdtem meg a blogom népszerűsítését, egyre nagyobb undor fogott el az egésztől. Már nemcsak a cenzúrában láttam meg a hibát, hanem az olvasókban is, akik napjainkra már annyira információéhesek lettek, hogy szinte óránként elvárták volna a posztolást, hogy kielégítsék olthatatlan éhségüket. S mindezt úgy, hogy valójában magára az információra már nem is figyeltek. A legtöbb olvasó a Facebookon kielégült már attól is, hogy elolvasta egy-egy cikk címét, esetleg a bátrabbak a kiajánló szöveget is, és máris őrült osztogatásba, lájkolásba és véleménynyilvánításba kezdett anélkül, hogy rákattintott volna az adott poszt oldalára, és végigolvasta volna a publikációt. Ez rohadtul kiábrándító.

Két tűz közé kerültünk. Egyik oldalról a cenzúra szaggatott bennünket, a másikról az olvasó. Sajnos ez a mai napig is így van.

Belefáradva a széllel szembeni pisilésbe, végül már elment a kedvem az egész blogolástól. Nem írtam. Vagyis de, csak a fióknak. Gondoltam, ha már ennyire elcsökevényesedtek az emberek, akkor olvassák csak a fősodrású médiát, bólogassanak, legyenek birkák. Igen ám, de a virtuális világ egyre inkább érezteti a való világban is az elkorcsosulást. Azt viszont már nem hagyhatom. Nem hagyhatom, hogy a gondolkodásra képtelen emberek milliói teljesen szétcsesszék a világunkat. Ezért úgy döntöttem, hogy eljött az ideje, hogy újra jártassam a számat én is. De mégis másként, mint ezelőtt.

Ma már nem akarok mindenkinek írni! Eszembe sincs! Csak azoknak, akiket tényleg érdekelnek azok a témák, amelyek engem is. Csak azoknak, akik nem lusták rákeresni, felkeresni a weboldalamat az információért.

A mai napon az összes klónoldalamat, profilomat törlöm, és csak és kizárólag az eredeti weboldalamra fogok írni. Azoknak, akik feliratkoznak a blogomra és akkor is megtalálnak, ha épp a Facebook - oldalam felfüggesztés alatt áll. Azoknak, akik nem félnek elolvasni akár többtízezer karaktert sem annak érdekében, hogy megfelelő információmennyiséghez jussanak egy-egy témakörbe.

Nem vagyok hajlandó tovább egy olyan közösség tagjait kiszolgálni, akiknek az agyuk helyén csak egy szottyadt húsgombóc van. Viszont nem hagyom cserben az állandó olvasóimat! Igyekszem őket továbbra is a legjobb tudásom szerint tájékoztatni!

Nekik külön köszönet a biztatásokért, és azért is, hogy kitartanak mellettem.

Ha nem a szottyadt húsgombócagyúak népes táborához tartozol, akkor iratkozz fel a blogomra, és kövess, amikor épp engedik a Facebook-oldalamon is!

Mindenkinek értelemben gazdag 2021-es évet kívánok!

Perlaki Zsuzsanna Éva