2018. február 25.

Erdélyi aranylemezek nyomában

Mit rejt Izsáky László titkos bőröndje?


Negyvenkét évvel ezelőtt, 1974. június 7-én Erdélyben egy hatalmas hieroglifa felrajzolásával lecsalogatták az idegeneket, akik nem érkeztek üres kézzel, nyolcvanhat darab aranylemezt hoztak magukkal. Ezekből választ kaphatunk arra, honnan származtunk a Földre, és azt is megtudhatjuk, hogy csak úgy hemzseg az élet a kozmoszban.

2018. február 24.

Szíriuszi aranylemezek



1974 nyarán Erdélyben, Izsáky László és társai felrajzoltak a Kakastaréj közelébe egy hieroglifát, amely az orosz  Ж (zs) betűre emlékeztet, azzal a meggyőződéssel, hogy a földönkívüliek hagyták ránk ezt a jelet, amivel felhívhatjuk magunkra a figyelmet, ha kommunikálni szándékozunk velük.

Izsákyéknak nem kellett sokáig várniuk, négy nappal a jel elkészítése után, június 7-én leszállt egy arra portyázó csészealj, amelyből emberszerű lények jöttek elő, és egy fémdobozt adtak át az ufókutatóknak.

A nikkeldoboz tartalma 86 darab vésett aranylemez volt.

A Securitate emberei lecsaptak a kalandorokra, és bár Tamás Gábornak akkor sikerült eliszkolnia az értékes ajándékkal, később mégis megszerezték és eltüntették az aranylemezeket. Ám Izsáky és társai addigra több kézzel készített másolatot gyártottak a lemezekről, amelyeket titkos helyeken őrizgettek tovább az utókor számára.

A másolatokból néhány Magyarországra került és hozzám is eljutott. Engedélyt kaptam rá, hogy ezeket megosszam az érdeklődőkkel.

Az itt látható aranylemezek másolatának különlegessége, hogy Izsáky saját kézírásával ellátott gondolatai, a titokzatos jelek megfejtései is olvashatók rajtuk.

Elkészült a Sikeres ufólehívás a Kakastaréjnál -ról szóló dokumentumregényem, a könyv megrendelhető a meridiancsoport@gmail.com emailre küldött üzenetben.


2018. február 12.

STOP UFÓKONGRESSZUS!

Kedves Olvasóim!


Szeretnék veletek megosztani egy nagyon pozitív hírt!

Akik követik a blogomon a mai Magyar "nagy" ufókutatókról írt bejegyzéseimet, az előadásaikkal kapcsolatban megfogalmazott kritikáimat, azok számára nem újdonság, hogy nagyon lesújtó véleménnyel vagyok egyes kutatókról. Ezekről bőven olvashattatok már az oldalamon.

Az elmúlt években, a "felfogásom" (elválasztani az ocsút a búzától) miatt, kiközösítésre kerültem. Tiltólistára. 

Elfordultak tőlem még azok a kutatók is, akik amúgy teljesen egyetértettek velem abban, hogy valami nagyon félrement az ufó kutatásban. 
Ők, hallatni hangjukat nem merik, sőt kiállni sem mernek se mellettem, se azok mellett, akik már jóval én előttem megkongatták a vész harangokat! 
Félnek, hogy ők is tiltólistára kerülnek! 
Inkább meghunyászkodva részt vesznek olyan kutatók lejáratásában, akik nem hajlandóak fejet hajtani a hülyeség előtt. Van akit a pénzszerzés motivál, van akit a publikációs lehetőségek, van aki meg attól tart, hogy nem kap esélyt a kutatásai előadásához. 

Nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek inkább ezek miatt.

Azok, akik ma teret kapnak az ufótéma népszerűsítéséhez, akik előadásokat tarthatnak Ufókongresszusokon, vagy kiállhatnak az ufó kutatók élére a médiában, leginkább csak lejáratták ezt az egész emberiséget érintő kérdést.
Belső körökben ez köztudott. 
Folyosókon, halkan, reszketve ugyan még akad egy-két kutató, aki kimeri mondani ezeket a tényeket. De az a diktatúra, amit a "régiek" kiépítettek, sajnos a mai napig működik és működni is fog, míg a "vének" nyugdíjba nem mennek. Addig viszont folytatják tovább kártékony munkájukat!

Köztudott, hogy alaposan belevágtam az ásóm abba az 1974-es erdélyi esetbe, amelyben Izsáky László és társai lecsalogatták az ufót, és utasaiktól vésett aranylemezeket vettek át.

Közismert az is, hogy nem én vagyok az egyedüli, akit ez az eset komolyabban érdekel. 

Az elmúlt évek kavarásai viszont árkot ástak körénk, "Izsáky-kutatók" köré és megmérgezték a kutatásokat. Egymás ellen fordítottak bennünket azáltal, hogy hazugságokat terjesztettek közöttünk. Ezáltal elérték, hogy közöttünk is széthúzás legyen.

Most viszont szeretném elújságolni, hogy van még remény!