2016. január 10.

A rejtélyes Nibiru bolygó

A Nefilimek birtokba veszik a Földet


Az ősi iratok szerint létezett egykor egy bolygó, amit a sumérok Nibirunak neveztek, a babilóniak pedig Marduknak. Ez egy hatalmas bolygó volt, ami a Naprendszerünkben ellentétesen mozgott a többi bolygóhoz képest a Nap körül. A Nibiru 3600 évente áthalad a Mars és a Jupiter pályáján, ezután a külső bolygókat elhagyva eltűnik a láthatáron.






A sumérok hagyatékából kiderül, a Nibiru egyszer olyan közel haladt el a Föld (Tiamat) mellett, hogy az egyik holdja belecsapódott, és kettészakította azt, majd fő holdjával együtt kilendítette a pályájáról. Ennek a következményeként a Vénusz és a Mars között kezdett el keringeni az általunk ismert Föld. A másik része millió darabra szakadt, és a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövezet lett belőle.




Vajon honnan tudhattak a sumérok az aszteroidaövezetről, hiszen ez szabad szemmel nem is látható? Honnan a tudás? A sumérok feljegyzései igen távoli eseményeket is tartalmaznak, ősi múltunk keletkezésről sok információt hordoznak. Vajon a képzelet szüleménye lenne az egész, vagy valóban így keletkezett a bolygónk?


 

A Nibiru lakosai a Nefilimek voltak. Tudatos, intelligens lények. Termetük hatalmasnak számít az emberi testhez képest. A férfiak 4,2-4,6 méter magasak voltak, a nők 3-3,6 méteresek. Nem voltak halhatatlanok, de nagyon hosszú életet éltek, földi számítás szerint 360 ezer évig.

A sumér feljegyzések szerint 450 ezer évvel ezelőtt a Nefilimek lakta bolygón, a mi bolygónkhoz hasonlóan, légköri gondokkal kellett szembenézniük. A Nibiru pályája olyan távol esik a Naptól, hogy melegét az atmoszférán belül kellett tartaniuk, ezért aranyrészecskéket juttattak a légkör felső részeibe, amelyek a meleget és a fényt egyaránt tükörként verték vissza. Rengeteg aranymennyiségre volt ehhez szükségük. 
Ekkor határoztak úgy, hogy más bolygókról szerzik be azt. A Föld bizonyult számukra ehhez megfelelőnek.  Űrtechnikájuk ekkor még nekik is úgymond „gyerekcipőben” járt, ezért meg kellett várniuk a megfelelő időt ahhoz, hogy elég közel kerüljenek a Földhőz, hogy végre tudják hajtani az űrutazást. Így 400 ezer évvel ezelőtt elérkezett az idő, és ide látogattak, egyetlen céllal, hogy kibányásszák az aranyat.

Tizenkét vezető irányította a küldetést, akik 600 munkással érkeztek, és további 300 fő a Föld körül keringő űrhajó fedélzetén maradt.

Letelepedtek a mai Irak területén, de az aranykitermelést Délkelet-Afrika völgyében folytatták.  A bányászok vezetője Enlil volt. Minden 3600. évben, amikor a Nibiru Föld-közelbe ért, a felszínre került aranyat elszállították.  De a Nefilimek nem mentek velük, hanem itt maradtak, és az aranykitermelés folytatódhatott tovább.  A sumér feljegyzésekből kiderül, hogy ezt a tevékenységet körülbelül 150 ezer évig folytatták, mire kitört a Nefilim lázadás. Ekkor döntöttek úgy, hogy létrehoznak a bányászás céljára munkásokat, ekkor következett be Az emberiség hajnala.

A következő részben szó lesz az Éva-elméletről és a Szíriusz-beliek szerepéről is. Tartsatok velem továbbra is Az őseink nyomában!

Perlaki Zsuzsanna Éva

Ha nem akarsz lemaradni az újdonságokról iratkozz fel a blogomra a követők közé!

A gondolatok az égbolt alól blog összes bejegyzése szerzői jogvédelem alatt áll! A blogon szereplő összes bejegyzés saját szerzemény, ezek másolása vagy kereskedelmi forgalomba hozása az engedélyem nélkül TILOS!

1 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.