Éppen tíz éve rekonstruáltuk az erdélyi ufólehívást
Izsáky László örmény származású ufókutató „lehívójelének” köszönhetően 1974. június 7-én, 13 óra 20 perckor a Keleti-Kárpátok Gutin hegységében, a Kakastaréj közelében leszállt egy nyolc méter átmérőjű, négy méter magas, korong alakú repülő csészealj. Utasai 165–170 centiméter magas, emberszerű lények voltak, a testükhöz simuló szürkéskék ruhájuk foszforeszkált, űrsisakot nem viseltek. Egy kocka alakú nikkeldobozt hoztak magukkal a Földre, benne nyolcvanhat darab aranylemezzel.
Bár a kozmikus találkozó – a román titkosszolgálat beavatkozásának
köszönhetően – nem zajlott zökkenőmentesen, a dobozkát a benne lévő kinccsel
mégis sikerült kimenteni, és legalább addig megőrizni, míg értékes
papírmásolatokat nem készítettek a lemezekről. A szekusok végül rátaláltak, és
elkobozták a felbecsülhetetlen értékű lemezeket. A jel felrajzolói közül csak
egyetlen ember, Izsáky László élte túl a Securitate folyamatos zaklatásait és
kínzásait.
Izsáky évekig dolgozott a lemezek megfejtésén. A tudást,
amit őriztek, világgá akarta kürtölni, számtalan kutatót és akadémiát keresett
meg ennek érdekében, de a várva várt figyelmet és elismerést soha nem kapta meg
érte. Egyre nagyobb csalódottság vett rajta erőt, ami fennmaradt levelezéseiből
is kiolvasható. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen, 2007 tájékán örökre
eltűnt a Gutin hegység erdeiben. Egyesek szerint a földönkívüliek vitték
magukkal, mások szerint a román titkosszolgálat tette el láb alól.
Így szól röviden az a történet, amelynek igazságtartalmát
2014-ben kezdtem kutatni.
Saját Izsáky-kutatásom 2014-ben – talán meglepő módon – egy
cáfolattal kezdődött. Az eset valóságtartalmának vizsgálata közben, kifejezetten
az volt a célom, hogy ellenőrizzem a megadott adatokat és a bizonyítékként
hozzácsapott fényképek hitelességét, amelyek az interneten akkor és sajnos azóta
is terjednek vagyonszerzés céljából. Már az első vizsgálat során több komoly
ellentmondást találtam.
Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy ezzel egy több mint
tíz éve tartó kutatás veszi kezdetét.
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2014/11/izsaky-laszlo-es-az-aranylemezek_27.html
Ennek a cikknek a hatására többen megkerestek, többek között
az Izsáky-hagyaték akkori őrzői is. Az akkor rendelkezésükre álló, bőröndnyi
dokumentumanyag másolatát Grell Bencétől kaptam meg, és ekkor vetettem bele
magam igazán az eset kutatásába.
A hagyaték tartalmazza többek között az eset részletes
leírását, az esemény előzményeit, számtalan különleges rajzot a csillagok
tükröződéseiről és a világegyetem felépítéséről, a lemezek kódolt ábécéjét,
saját készítésű térképeket, jegyzetek százait, levelezéseit és két könyvet,
amelyeket az intersztelláris kapcsolatfelvétel módjáról és más lakott
világokról írt.
Azóta célom, hogy emléket állítsak annak az embernek, akinek
először sikerült lecsalogatnia az ufókat.
Első előadásomat 2015. december 5-én tartottam Egerben „Mit rejt Izsáky László titkos bőröndje?” címmel, amely az alábbi videóban megtekinthető:
2016 januárjára már jóval több dokumentum állt
rendelkezésemre, és lassan változni kezdett az első cikkemben megfogalmazott
véleményem is. Az egyik legfontosabb kérdés maga a „lehívójel” volt: tényleg
akkora badarság hatalmas jeleket rajzolni a földre abban a reményben, hogy
azokat odafentről észreveszik? Utánanéztem, és kiderült, hogy a kérdés
korántsem olyan egyszerű, mint elsőre gondoltam.
2016 februárjában újabb fontos állomáshoz érkezett a
kutatás: az Ufómagazinban „Erdélyi aranylemezek nyomában – Mit rejt Izsáky
László titkos bőröndje?” címmel megjelent az első nyomtatásban publikált
Izsáky-cikkem.
Ebben már részletesebben bemutattam Izsáky történetét, az
erdélyi aranylemezeket és a hagyatékot, valamint azt is, hogy az anyag hozzám
került, és megkezdtem annak feldolgozását. A cikket később, 2018-ban tettem
közzé a blogomon, ezért ott későbbi dátummal szerepel:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2018/02/erdelyi-aranylemezek-nyomaban.html
Majd 2016. február 13-án, az újpesti Öreghalász étteremben
tartottam előadást az I. Meridián Szabadegyetemen „Hogyan csalogassuk le az
ufókat?” címmel, amely az alábbi videóban megtekinthető:
https://www.youtube.com/watch?v=hZx2DWNqOok&t=154s
Ahogy egyre mélyebbre ástam magam az Izsáky-ügyben, egyre
jobban megismertem a hazai ufókutatás világát is – annak minden szépségével és
árnyoldalával együtt. 2016 tavaszára már komoly konfliktusok alakultak ki
körülöttünk, mert nem voltunk hajlandók mindent készpénznek venni, és nyíltan
szóvá tettük azt is, ha valaki ellenőrizetlen állításokat közölt, vagy mások
munkáját megfelelő forrásmegjelölés nélkül használta fel.
Az alábbi, 2016. április 9-én megjelent írás ugyan nem
kifejezetten Izsáky Lászlóról szól, mégis fontos része ennek a
kutatástörténetnek: jól bemutatja azt a közeget és azokat a konfliktusokat,
amelyek között akkor dolgoztunk.
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2016/04/botrany-az-ufokonferencia-szinfalai.html
Az említett konferencián Sós Tibor ismert ufókutató
készített interjút velem és Prusinszki Istvánnal, a Meridián Csoport két
alapító tagjával. A beszélgetés a szegedi VTV 4D című magazinműsorának 2016.
áprilisi adásában került képernyőre, ahol már részletesen beszéltem Izsáky
László kutatásáról és az eset tervezett helyszíni rekonstrukciójáról is.
https://www.youtube.com/watch?v=VxpC6rhNg14
2016 tavaszára a kutatás már messze túlnőtt az íróasztal
mellett tanulmányozható dokumentumokon. Miközben egyes kutatók segítették a
munkámat, mások megpróbáltak eltántorítani tőle, mi már Erdélyben, a Gutin hegységben
folytattuk a nyomozást: terepszemlét és helyszíni kutatást végeztünk az 1974-es
esemény helyszínének közelében.
2016. április 22-én helyzetjelentést írtam a kutatás akkori
állásáról, és bemutattam az első helyszíni kutatásunk során készült fényképet
is. Mögöttem már a Kakastaréj magasodott.
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2016/04/nyomozas-az-erdelyi-izsaky-laszlo-utan.html
2016. június 7-én, pontosan 42 évvel az eredeti esemény után
ismét visszatértünk a Gutin hegységbe, hogy a lehető legpontosabban
rekonstruáljuk Izsáky László 1974-es kapcsolatfelvételi kísérletét. Ugyanazon a
napon, ugyanabban az időpontban felrajzoltuk a hatalmas „lehívójelet”, és
vártunk.
Hogy sikerrel jártunk-e? Döntse el mindenki maga. Ami azon a
napon a Kakastaréj közelében történt, arról három nappal később, 2016. június
10-én számoltam be először:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2016/06/sikeres-ufolehivas-kakastarejnal.html
A sikeresnek ítélt rekonstrukció bejelentése után azonban
nem csak gratulációkat kaptam. Újra fellángoltak a korábbi viták és támadások,
ezért két nappal később, 2016. június 12-én egy hosszabb írásban foglaltam
össze, hogyan jutottam el a kezdeti kételyektől a hagyaték feldolgozásán és a
helyszíni kutatásokon át a Kakastaréj közelében végzett rekonstrukcióig.
A cikk egyben kordokumentuma annak is, milyen konfliktusok
kísérték már akkor az Izsáky-kutatást, és miért döntöttem úgy, hogy a támadások
ellenére sem hagyom abba a munkát.
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2016/06/kinek-faj-az-igazsag.html
2016 végére elérkezettnek láttam az időt arra, hogy ne csak
beszéljek Izsáky László hagyatékáról, hanem annak egy részét maguk az
érdeklődők is megismerhessék. December 26-án „megnyitottam a titkos bőröndöt”,
és közel száz eredeti ábrát, rajzot és dokumentumot tettem nyilvánosan
hozzáférhetővé a hagyatékból.
Ezzel egy több részből álló sorozat vette kezdetét, amelyben
nemcsak Izsáky dokumentumait mutattam be, hanem ahol lehetett, az azokhoz
tartozó magyarázatokat is.
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2016/12/karacsonyra-megnyiltak-az-erdelyi.html
A dokumentumok közzétételének fontos előzménye volt Eőry
Szabó Ferenc és Eőri Szabó Ferenc munkája. A két körmendi kutató hosszú időn át
dolgozott az akkor rendelkezésre álló Izsáky-anyag rendszerezésén, majd Izsáky
László neve alatt könyvben is közreadták a hagyatékot és egyik regényét.
Amikor kézhez kaptam a frissen megjelent kötetet, úgy
éreztem, nincs többé értelme „titkos bőröndről” beszélni. Ezért döntöttem úgy,
hogy én is szélesebbre tárom az addig csak kevesek által ismert hagyaték
kapuját, és nyilvánosan bemutatom a nálam lévő dokumentumok egy részét.
Erről és Eőryék munkájáról az alábbi, 2016. december 29-én
megjelent írásomban számoltam be:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2016/12/izsaky-laszlo-mas-lakott-vilagok.html
2016 decemberében került sor Eőry Szabó Ferenc és Eőri Szabó Ferenc könyvbemutatójára is, ahol az általuk közreadott Izsáky László – Más lakott világok – A teremtés hat napja című kötetet mutatták be:
https://www.youtube.com/watch?v=f9mXT1-yy8o&t=15s
2017-re a kutatás egyáltalán nem ért véget a sikeresnek
ítélt 2016-os rekonstrukcióval. Újabb erdélyi utak, helyszíni vizsgálatok és
kísérletek következtek, miközben továbbra is az volt a célom, hogy az 1974-es
történet minden elérhető állítását külön-külön ellenőrizzem és dokumentáljam.
2017. május 1-jén újabb helyzetjelentést tettem közzé az
addigi kutatásról és az újabb Kakastaréj-közeli terepmunkáról:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2017/05/ujabb-reszletek-az-erdelyi-x-aktakbol.html
2017 végére az Izsáky-kutatás újabb fordulóponthoz érkezett.
A többéves nyomozás során nemcsak az eredeti történet újabb részletei kerültek
felszínre, hanem az is, hogyan bántak egyes kutatók Izsáky Lászlóval és az
általa rájuk bízott információkkal.
Ekkor történt egy számomra különösen fontos esemény is: dr.
Kisteleki Géza, aki annak idején Erdélyből Magyarországra hozta Izsáky
bőröndnyi hagyatékát, és 2005-ben írt könyvet az Izsáky-féle erdélyi
aranylemezek történetéről „Az aranylemezek üzenete” címmel, hivatalosan is rám
bízta az elektronikus anyag megőrzését, és engedélyt adott annak nyilvánosságra
hozatalára. Az aranylemezek üzenete című könyve ugyan nem kizárólag Izsáky
történetéről szól, de jelentős részben az erdélyi aranylemezek anyagára épül.
A kutatás addigi eredményeiről és az időközben előkerült
„csontvázakról” 2017. november 28-án Körmenden tartottam előadást, majd
december 1-jén az alábbi írásban is beszámoltam:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2017/12/potyognak-csontvazak-az-izsaky-borondbol.html
A teljes körmendi előadás, ahol részletesen bemutattam a
kutatás során feltárt összefüggéseket és dokumentumokat, itt megtekinthető:
https://www.youtube.com/watch?v=KguK_LF3JoA&t=110s
2017 végére egy másik fontos változás is bekövetkezett. Az
addig egymástól részben elszigetelten dolgozó, sőt korábban egymással is
konfliktusba került Izsáky-kutatók félretették sérelmeiket, és egy asztalhoz
ültek. Megosztottuk egymással kutatási eredményeinket, tisztáztuk a korábbi
félreértéseket, és egy példaértékű együttműködés kezdett kialakulni közöttünk.
Erről 2018. február 12-én írtam az alábbi bejegyzésben,
amelynek végén azt is bejelentettem, hogy elkészült a Kakastaréjnál végzett
kutatásainkról és Izsáky László történetéről szóló könyvem kézirata:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2018/02/stop-ufokongresszus.html
2018 februárjában újabb eredeti dokumentumokat tettem
nyilvánossá Izsáky László hagyatékából. Ezúttal olyan kézzel rajzolt és írt
lapokat mutattam be, amelyeken nemcsak a különös ábrák és jelek láthatók, hanem
Izsáky saját kézírású megjegyzései és magyarázatai is olvashatók.
A dokumentumokból készült összeállítás a blogomon:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2018/02/sziriuszi-aranylemezek.html
2019-ben ugyanezekből az eredeti Izsáky-dokumentumokból
videó-összeállítást is készítettem, amely azóta is nyilvánosan megtekinthető:
https://www.youtube.com/watch?v=o5s1daJe4rA
Az Izsáky-kutatás történetéhez hozzátartozik az a közeg is,
amelyben mindezt végeztem. Az évek során nemcsak magát az esetet és a
fennmaradt dokumentumokat kellett vizsgálnom, hanem újra és újra szembesültem a
magyar ufókutatás belső konfliktusaival, személyeskedéseivel és azzal is,
milyen nehéz valódi együttműködést teremteni a kutatók között.
2018 májusában egy indulatos írásban foglaltam össze
mindazt, amit addigra erről a közegről megtapasztaltam. A cikk ugyan nem Izsáky
Lászlóról szól, mégis fontos része annak a háttértörténetnek, amely
végigkísérte az Izsáky-kutatásomat:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2018/05/bortonbe-kerulhetnek-az-ufokutatok.html
Négy év kutatómunka után, 2018. július 24-én megjelent A Jel
– Sikeres ufólehívás a Kakastaréjnál – Az erdélyi Izsáky László nyomában című
dokumentumregényem.
A könyvben összefoglaltam mindazt, amit addig Izsáky László
történetéről, az erdélyi aranylemezekről és az 1974-es eseményről sikerült
feltárnom, valamint részletesen dokumentáltam saját helyszíni kutatásainkat és
a 2016. június 7-én végrehajtott rekonstrukciót is.
A könyvet megjelenésének napján, 2018. július 24-én mutattuk
be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kispesti könyvtárában. A bemutatón Prusinszki
Istvánnal és Eőry Szabó Ferenccel beszélgettünk, akikkel éveken át együtt dolgoztunk
Izsáky hagyatékának rendszerezésén és közreadásán.
A könyvbemutatóról készült beszámoló és fényképek:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2018/07/dokumentumregeny-kozmikus.html
A könyvbemutatón a Kispest TV stábja is jelen volt, és
interjút készített velem A Jel megjelenése, az Izsáky-kutatás és a könyv
születése kapcsán.
A könyvbemutatón készült televíziós interjú itt tekinthető
meg:
https://www.youtube.com/watch?v=AbKSOGczdS4&t=2s
A könyvbemutatót azonban egy különös támadás előzte meg. Egy
nappal a bemutató előtt Miskolci László egy videót tett közzé, amelyben
hazugságnak minősítette A Jel tartalmát, és azt állította, hogy a könyvben
leírtak nem igazak.
A probléma mindössze annyi volt, hogy ekkor még senki sem
olvashatta a könyvet. A Jel magánkiadásban jelent meg, az első példányokat csak
másnap, a 2018. július 24-i könyvbemutatón adtam át az olvasóknak.
A történtekre később egy hosszabb hanganyagban reagáltam,
amelyben nemcsak a könyvemet és személyemet ért vádakra válaszoltam, hanem
részletesen beszéltem Izsáky Lászlóról, az erdélyi aranylemezekről, a
„lehívójelről”, valamint azokról a kutatási eredményekről és dokumentumokról
is, amelyekre A Jel épült.
Izsáky László, az erdélyi aranylemezek és az ufólehívójel –
Az igazság ideát van!
https://www.youtube.com/watch?v=xb2M92uQjRA&t=498s
2018. szeptember 6-án a tatai Magyary Zoltán Művelődési
Központban rendeztünk exkluzív, interaktív Izsáky-estet. Itt Eőry Szabó Ferenccel
és Eőri Szabó Ferenccel tartottunk közös előadást, amely után a hallgatóság kérdéseket
tehetett fel. Az erről az estről készült hanganyag jelenleg még nem elérhető,
de hamarosan pótolni fogom, itt csak a rendezvény meghívóját láthatják:
https://meridiancsoport.blog.hu/2018/08/25/exkluziv_izsaky-est_tatan
A Jel megjelenése után újabb meghívások érkeztek. 2018.
október 30-án a kispesti Párbeszéd Tere klubprogramjának vendége voltam, ahol a
könyv kapcsán a kozmikus kapcsolatfelvétel lehetőségeiről beszélgettünk.
Az est azonban jóval túlmutatott a könyv egyszerű
bemutatásán. Szóba kerültek az Izsáky-kutatás kulisszatitkai, a terepkutatások
és a kapcsolatfelvételi kísérletek kevésbé ismert részletei, valamint a kutatás
során felmerült titkosszolgálati megfigyelések is.
Nem hagyományos előadás volt, hanem valódi „traccsparti”: a
közönség aktívan bekapcsolódott a beszélgetésbe, kérdezett és vitázott. A
Párbeszéd Tere élőben közvetítette a programot Facebook-oldalán, a teljes
felvétel később YouTube-on is elérhetővé vált:
https://www.youtube.com/watch?v=MWs0kgcUFEU&t=22s
2018 novemberében ismét visszatértem egy kérdéshez, amely már Izsáky-kutatásom kezdetén, 2014-ben is foglalkoztatott: vajon valóban nem ismerték a korabeli magyar ufókutatók Izsáky László történetét és az általa használt „ufólehívójelet”?
Négy év kutatás után már egészen más dokumentumok és
információk álltak előttem, ezért visszanyúltam a kilencvenes évek magyar
ufókutatásának történetéhez és az egykori budaörsi „ufóleszállópálya” ügyéhez
is.
Az eredmény az egyik legkeményebb hangvételű tényfeltáró
írásom lett:
2018 decemberében újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az
Izsáky-kutatásom: „Kozmikus kapcsolatfelvétel – Izsáky László, az erdélyi
aranylemezek és az ufólehívójel” című összefoglaló tanulmányom nyomtatásban is
megjelent a Körmendi Figyelő 19. számában.
A nyomtatásban megjelent tanulmányt 2018. december 31-én teljes terjedelmében a blogomon is elérhetővé tettem:
2019 áprilisában a blogomon is közzétettem A Jel előszavát,
amelyet Prusinszki István írt 2018. június 22-én, még a könyv megjelenése
előtt.
Az előszó azért különösen fontos számomra, mert egy olyan
ember szemszögéből foglalja össze a kutatás első négy évét, aki 2014 óta
mellettem volt, részt vett az erdélyi expedíciókon, a helyszíni kutatásokban és
a 2016-os rekonstrukcióban is. Így nemcsak a könyv bevezetője, hanem egyben
korabeli összegzése annak az útnak, amely a kezdeti kételyektől A Jel
megszületéséig vezetett.
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2019/04/eloszo-kozmikus-kapcsolatfelvetelrol.html
2020 februárjában teljes terjedelmében közzétettem Izsáky
László egyik korai, saját neve alatt megjelent írását, „Az aranykoporsó titka”
című cikket. Az eredeti írás 1990-ben jelent meg az „És akkor jöttek az UFO-k…
Magyarországra” című kötetben, és Izsáky saját elbeszélésében mutatja be a
kapcsolatfelvétel és az erdélyi aranylemezek történetét.
Az eredeti Izsáky-szöveg 2020 óta itt olvasható teljes
terjedelmében:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2020/02/izsaky-laszlo-az-aranykoporso-titka.html
Ugyanezen a napon egy másik, Izsáky László neve alatt
megjelent korabeli írást is közzétettem. Az „Intersztelláris kapcsolatok”
eredetileg az Ufómagazin 1997. októberi számában jelent meg.
Ez az írás azonban kutatásom során több kérdést is
felvetett. Információim szerint Izsáky Lászlót 1997 elején látták utoljára
élve, miközben a cikk csak hónapokkal később, októberben jelent meg a neve
alatt, és több olyan adatot is tartalmaz, amely ellentmond a hagyaték más
dokumentumaiban szereplő információknak.
Ezért az eredeti szöveget már 2020-ban is egy kérdéssel
adtam közre: vajon minek köszönhetők ezek az eltérések?
2020 – Megjelenik az Ősi rovásjelek az erdélyi
aranylemezeken
Az Izsáky-kutatás ekkor új szakaszba lépett. Már nemcsak az
1974-es esemény történetét és Izsáky László hagyatékát vizsgáltam, hanem
magukat az aranylemezeken szereplő különös írásjeleket is.
Hónapokon át elemeztem és hasonlítottam össze a jeleket
különböző ősi írásrendszerekkel, számtalan összehasonlító táblázatot
készítettem, és többféle módon próbáltam értelmezni a fennmaradt szövegeket.
Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy Izsáky László saját
megfejtése és az általa összeállított ábécé több ponton hibás lehetett, ezért
az aranylemezek jelei egészen más értelmezési lehetőségeket is rejthetnek.
Ennek a kutatásnak az eredményeként 2020-ban elkészült
második könyvem, a Meridián-könyvek II. kötete, Ősi rovásjelek az erdélyi
aranylemezeken:
2020. október 10-én Budapesten megrendeztük a Meridián
Csoport első egész napos tematikus konferenciáját, a Covid járvány kellős közepén, az Exkluzív
aranylemez-konferenciát, amelynek középpontjában a világ különböző pontjain
előkerült, illetve a beszámolók szerint földönkívüli eredetű aranylemezek és az
általuk őrzött tudás állt.
A konferencián Eőry Szabó Ferenc és Eőri Szabó Ferenc is
előadást tartott, én pedig itt mutattam be Ősi rovásjelek az erdélyi
aranylemezeken című könyvemet és az Izsáky-féle aranylemezek jeleivel
kapcsolatos kutatási eredményeimet. Az előadásokat közös kutatói
kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol tereptapasztalatainkról, a kutatás
kulisszatitkairól és a közönség kérdéseiről is beszélgettünk.
A konferenciáról készült beszámoló és fényképek:
A teljes, többórás Exkluzív aranylemez-konferencia
előadásainak felvétele itt tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=ePdm8aVOSjY&t=2s
2021 januárjában újabb nyomtatott publikáció kapcsolódott az Ősi rovásjelek az erdélyi aranylemezeken című könyvemhez. A kötethez Eőry Szabó Ferenc írt előszót, amely teljes terjedelmében megjelent a Körmendi Figyelő 21. számában is.
Az előszó számomra azért is fontos dokumentuma az Izsáky-kutatás
történetének, mert Eőry Szabó Ferenc maga is hosszú éveken át foglalkozott
Izsáky László hagyatékával és az erdélyi aranylemezekkel. Írásában részletesen
bemutatta és értékelte az aranylemezek jeleivel kapcsolatos kutatásomat és
annak eredményeit.
Az előszó teljes terjedelmében itt olvasható:
https://gondolatokazegboltalol.blogspot.com/2021/01/osi-rovasjelek-az-erdelyi.html
Ezzel az összeállítással nem az volt a célom, hogy bárkitől
elvitassam az Izsáky László hagyatékával kapcsolatban végzett munkáját. Éppen
ellenkezőleg. Az elmúlt évtizedekben többen dolgoztunk azon, hogy Izsáky
története, írásai és fennmaradt dokumentumai ne vesszenek el.
A saját kutatásom történetét azért gyűjtöttem most egy
helyre, mert az elmúlt több mint tíz év munkája szétszórva ugyan, de végig
nyilvánosan dokumentálva volt: cikkekben, könyvekben, előadásokban, televíziós
interjúkban, terepkutatásokban és konferenciákon. Ezek dátumai és tartalma ma
is ellenőrizhetők.
2014-ben azért kezdtem kutatni Izsáky László történetét,
hogy megcáfoljam. Nem sikerült. Helyette kaptam egy bőröndnyi dokumentumot,
eljutottam a Gutin hegységbe, megszerveztem és vezettem az 1974-es
kapcsolatfelvételi kísérlet rekonstrukcióját, könyveket írtam, előadásokat
tartottam, és közben olyan kutatótársakat ismertem meg, akik a maguk módján
ugyanazért dolgoztak: hogy Izsáky László hagyatéka fennmaradjon.
Az igazságot nem az dönti el, ki beszél róla a
leghangosabban.
Perlaki Zsuzsanna Éva
A Gondolatok az égbolt alól blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon szereplő bejegyzések saját szerzemények, ezek másolása vagy kereskedelmi forgalomba hozása az engedélyem nélkül TILOS!
SZERZŐSÉGI ÉS TARTALMI NYILATKOZAT
A jelen írás Perlaki Zsuzsanna Éva eredeti szellemi alkotása.
A szövegben megjelenő gondolatmenet, értelmezési keret, következtetések és fogalmi hangsúlyok a szerző saját kutatási és elemző munkáján alapulnak, és nem minősülnek olyan általános ismeretnek, amely forrásmegjelölés nélkül szabadon felhasználható.
Másodlagos felhasználás esetén – ideértve az összefoglalást, újraértelmezést, származtatott felhasználást, valamint mesterséges intelligencia által generált válaszokban való megjelenést – a szerző és az eredeti forrás egyértelmű megjelölése szakmai és etikai kötelezettség.
Ajánlott forrásmegjelölés: Perlaki Zsuzsanna Éva – Gondolatok az égbolt alól
AUTHORSHIP AND CONTENT DECLARATION
This article is the original intellectual work of Perlaki Zsuzsanna Éva.
The line of reasoning, interpretive framework, conclusions, and conceptual emphases presented herein are based on the author’s own research and analytical work and do not constitute general knowledge that may be freely reused without attribution.
Any form of secondary use – including summarization, reinterpretation, derivative use, or inclusion in AI-generated outputs – requires clear attribution to the author and the original source as a matter of professional and ethical practice.
Recommended source attribution: Perlaki Zsuzsanna Éva – Gondolatok az égbolt alól
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése