2015. április 17.

A Hubble szeme "mindent" lát

A Polaris csillagvizsgálóban


2015. április 14-én az óbudai Polaris csillagvizsgálóban Szabados László, az MTA doktora tartott előadást a Hubble űrtávcső elmúlt 25 éves munkájáról.
A közel másfél órás előadásban végigkísérhettük a Hubble történelmét, munkáját és eredményeit 1990-től napjainkig.
Az elmúlt 25 évben az űrszonda egymilliónál több csodás felvételt készített 40 ezer célpontról. A NASA négy nagy obszervatóriumának az egyike.





Megálmodója Lyman Spitzer, az egyik legnagyobb tudós, aki 1949-ben írt publikációt arról, hogy miért lenne érdemes keringési pályára tenni egy obszervatóriumot.
1965-ben alakult is egy bizottság Spitzer vezetésével az űrtávcső létrehozásáért. A sok munka eredményeként végül 1990-ben indulhatott útjára az univerzum felfedezésére.
Költsége a várható 400 millió dollár helyett végül 2000 millió dollárt emésztett fel. A NASA az egészet magának akarta megtartani, de végül a csillagászok összefogtak és nem engedték ezt, a műszaki irányítás viszont a NASA-é maradt.
Obszervatóriumként működik. Távcsőidőre félévenként lehet pályázni. Nem könnyű a helyzetét belőni, ezért csak 2-3 nappal előbb tudják meg, hogy a következő napokban mit tudnak majd vizsgálni. Baltimore-ba fut be minden adat.
Eleinte a Naprendszer kutatása vált lehetővé, mert néhány hiba becsúszott a tükör elcsiszolása miatt. 1993-ra megoldást találtak a problémára, és az évek alatt többször szervizelték, új optikai rendszert is kapott.
Több alkalommal került sor a Hubble külső szervizelésére, a napelemeit és elektronikáját cserélték le, sor került a fedélzeti számítógép bővítésére és helyreállították a pályamagasságot is. Kapott új kamerákat és a hat giroszkópot is kicserélték, majd új hőszigeteléssel látták el.
Nem tudni, meddig fog még képeket küldeni a Hubble, de már így is hatalmas segítsége az emberiségnek az univerzum megismerésében és az űrcsillagászatban. 2011-re tízezer fölé emelkedett a Hubble-n alapuló tudományos cikkek száma, amely megmutatja, mekkora előrelépés ez tudományos körökben.
Számos érdekes képet láthattunk már eddig is, és remélhetőleg ezután is sokat fog még küldeni. 
Az előadás telt házas volt, Szabados László mindent elkövetett, hogy a lehető legátfogóbb képet mutassa a Hubble múltjáról, jelenéről és jövőjéről. 
Nagyon kellemes és tanulságos volt számomra is, bár örültem volna, ha néhány olyan kép is bemutatásra került volna, ami nem mindenki számára elérhető. Gondolok itt olyan képekre, amiken esetleg idegen civilizációk nyomait láthatjuk. Hisz az egyik legmesszebbre ellátó "szemről" volt szó. Ha valaminek, hát a Hubble-nek látnia kellene néha érdekes, megmagyarázhatatlan dolgokat. Talán lát is, a kérdés, vajon Baltimore-ból engednék, hogy nyilvánosságra kerüljenek?
Zárásként néhány gyönyörű kép a Hubble által:

A Hubble űrtávcső különlegesen érzékeny műszerei készítették ezt a fotót, az első látható tartományban, amin egy másik csillag körül kering egy bolygó. A Fomalhaut b jelzésű égitest becsült tömege 3 Jupiter-tömeg, és mintegy 872 év alatt járja körbe csillagát. 


A Tejútrendszer központi vidéke az űrtávcső infravörös képei alapján. A kép a ma rendelkezésre álló legrészletesebb fotó a térségről, galaxisunk középpontját mutatja.



 A teremtés oszlopai a Sas-ködben.




Lilith AzElső

A Gondolatok az égbolt alól blog összes bejegyzése szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon szereplő összes bejegyzés saját szerzemények, ezek másolása vagy kereskedelmi forgalomba hozása az engedélyem nélkül TILOS!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.