A gabonakörök bűvöletében

A rejtélyek birodalmában az egyik legelőkelőbb helyen állnak a gabonakörök, gabonaábrák megmagyarázatlan megjelenései. Számtalan írás és videó született már ebben a témában, ezeknek a hatására ragadtam billentyűzetet, hogy a saját gondolataimmal fűszerezzem meg ezeknek a titokzatos jeleknek a felbukkanásairól szóló történeteket, azzal a céllal, hogy további gondolkodásra sarkalljam olvasóimat, mielőtt elhamarkodott döntéseket hoznak meg a téma irányában.

Az elmúlt hat évszázadban ebben a témában megjelenő rajzok, írások jól mutatják, hogy az emberek milyen sokszínű világnézettel rendelkeznek, és azt is, hogy olykor mennyire képtelenek elfogadni a saját világszemléletüktől eltérő véleményeket.

A gabonatáblákban (búza, árpa stb...) létrehozott köröket, ábrákat egyesek különböző természeti jelenségekkel hozzák összefüggésbe: előfordult, hogy állatok párzási táncának nyomaként tudták be, mások szerint nagyfrekvenciás hullámok hozzák létre, vagy a műholdakról bombázzák speciális mikrohullámú sugarakkal a földet, de említésre kerülnek a Ley-vonalak csomópontjai is magyarázatképp, megint mások emberi viccelődésnek tartják őket, és akadnak olyanok is, akik földönkívülieknek tulajdonítják megjelenésüket, vagy valamilyen misztikus paranormális tevékenységet sejtenek mögötte, hogy csak néhány példát említsek azok közül, amikbe belefutottam a gabonakörök tanulmányozása közben.

Egy dologban talán mindenki véleménye megegyezik: a „hagyományos” kör alakú képződményeket akár forgószél is kialakíthatja, amelynek hatására a gabonaszálak megdőlhetnek, de a bonyolultabb alakzatokra ezt a magyarázatot nem alkalmazhatjuk.

Megszokhattuk már, hogy a hatalmon lévő embertársaink olyan döntéseket hoznak rejtélyes ügyekben, amelyeket nem tudnak a nyilvánosság előtt letagadni, mert túlságosan sok embert érintenek, és túl sok szemtanú van, így ahhoz folyamodnak, hogy az adott esetet nevetségesnek állítják be.

Gondoljunk csak Roswellre, ahol először bejelentették, hogy találtak egy földönkívüli járművet, majd letagadták az egészet, és meteorológiai léggömbre hivatkoztak. Sőt az elmúlt évtizedekben odáig is képesek voltak elmenni a CIA, FBI és más titkos szervezetek megbízottjai (azon kívül, hogy likvidálták azokat, akik nem mentek bele piszkos kis „játékukba”), hogy saját maguk is megtévesztő hírekkel bombázták teli a sajtót, amin aztán jókat tudtak röhögni a megtévesztett emberek.

De jusson eszünkbe az is, hogy miután eltelt néhány évtized a roswelli incidens óta, sorra kerülnek elő azok a titkos akták, amelyekből egyértelműen kiviláglik, hogy igenis komoly dokumentációval rendelkeznek ezek a szervek, és számtalan „ufós” ügyre fordítottak kiemelkedő figyelmet.

Ezeknek a tényeknek a tükrében arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne elégedjünk meg soha az elbagatellizálással, hanem mindig járjunk kellően utána egy-egy témakörnek, mielőtt legyintenénk egyet, és azt mondanánk: „Ugyan, csak vicc az egész!”

Talán nem ördögtől származik az a gondolat sem, hogy „nem véletlenül” bukkant fel „két jómadár”, a 67 éves Doug Bower és a 62 éves David Chorley 1991 szeptemberében, hogy erősen sántító vallomást tegyenek arról, ők voltak azok a vicces kedvű emberkék, akik az elmúlt közel tizenöt évben létrehoztak mintegy 250 gabonakört Angliában, pusztán egy deszkával és némi zsinórral, csak hogy megleckéztessék a hiszékeny embereket.

Érdekes lenne tovább nyomozni ez ügyben, vajon ki fizette meg őket, hogy ezt elterjesszék, vagy mivel zsarolták meg a két öreget.

Nem kétlem, hogy Bower és Chorley, a két sörös fazon, valóban készített néhány gabonakört, hisz bárki képes lehet erre (bár amikor arra kérték őket, mutassák meg élőben, hogyan csinálták, csúnyán felsültek, ez is az igazsághoz tartozik), de azokat a gabonaábrákat, amiket maguknak akartak tulajdonítani, például egy kelta kereszt mintázatot, még csak papíron se voltak képesek megrajzolni, nemhogy a szántóföldön, az éjszakai sötétségben.

Ezek mind elgondolkodásra kellene, hogy sarkalljanak bennünket. Arról nem is beszélve, hogy ez idő tájt több mint 1700 képződmény keletkezett nemcsak Angliában, hanem szerte a világban – vajon mindet tréfás piálás közben készítettek? Ezt senki sem gondolhatja komolyan.

Magyarországon is jelentkezett két fiatalember 1992-ben, akik magukénak vallották a fehérvári gabonakört, s aztán be is bizonyították, hogy valóban ők készítettek. Azóta számtalan országban utánozták már le ezt unatkozó emberek, egy pillanatig sem kétlem. Főleg mióta szervezetek is alakultak, amelyek különböző tippeket adnak ezeknek a gabonaábráknak az elkészítéséhez.

De még neves elektronikai cég is folyamodott ahhoz, hogy médiavisszhangot váltson ki új termékéhez 2016-ban, ezért elkészítette a chipje hasonmását egy terményföldön, járatos gabonaábra-készítőkkel.

Az ötlet annyira népszerű lett, főleg Amerikában, hogy ott lassan már nincs olyan szeglet, ahol ne lehetne rábukkanni egy-egy reklám-terményábrára. Illetve egyre nagyobb divat születésnapokra, esküvőkre is különböző ábrákat készíttetni, hogy a magasban közlekedőket is elvarázsolják. (Szándékosan nem adok linket, ahol ezek az információk fellelhetők, mert eszem ágában sincs tovább reklámozni a hülyeséget!)

Viszont azon sokat gondolkodtam, vajon miért olyan ostoba az emberiség nagyobbik része, hogy az emlékezetükben csak a csalók maradnak meg?

A megtévesztésben járatos szervek mindeközben elégedetten dőlnek hátra székeikben.

Ezért ebben a bejegyzésemben emlékeztetni szeretnék mindenkit azokra a tényekre is, amelyek ugyan nagyon régóta elérhetők bárki számára, mégsem kaptak akkora médiavisszhangot, mint az említett szélhámosságok.

Összegyűjtöttem (a teljesség igénye nélkül) néhány olyan információt a gabonaábrákról, amelyek megmutatják, hogy a csalókon túl is vannak elgondolkodtató tények a témában.

Az elsők között említik azt a gabonakört, amelyet Hollandiában, Assenben látták 1590-ben, erről írásos feljegyzés is maradt – állítja Clas Svahn svéd ufókutató, aki levéltári kutatásaira hivatkozva 1998-ban kiadott egyik könyvében említést tesz erről. (A könyvet nem olvastam, és nem sikerült rátalálnom a neten sem más hivatkozásra, csak a kutató állítására és az azt hangoztató médiatermékekre hagyatkozhatunk hitelesség tekintetében, ezért fenntartásokkal kell kezelni.)

Clas Svahn svéd kutató

A 16-17. századi néphagyományban már találunk történeteket tündérekről és elfekről, akiket táncolni láttak a mezőkön, és letaposott fűköröket hagytak maguk után.

Bővebben a tündérkörökről az alábbi linken lehet olvasni: https://en.wikipedia.org/wiki/Fairy_ring

Egy 1678-as fametszeten egy „kaszáló ördögöt” örökítettek meg, melyhez az alábbi történet tartozik. „Egy farmer elutasította, hogy megfizesse azt az összeget, amit az egyik kaszása kért, azt dünnyögve, hogy inkább az ördög vigye el a zabját. Éjszaka furcsa hangokat és fényeket hallottak és láttak, a következő reggel pedig a farmer azt találta, hogy a gabonájának egy része takaros körökben fekszik.”

https://en.wikipedia.org/wiki/Mowing-Devil

Robert Plot, az Oxfordi Egyetem kémiaprofesszora és az Ashmolean Múzeum első tisztje 1640. április 16-i és december 13-16-i feljegyzéseiben beszámolt arról, hogy számos növényi köralakzatot talált, és meglehetősen fantáziadús elmélete volt arról, hogyan alakultak ki. Úgy gondolta, a szél geometrikusan tökéletes vortexeket hozott létre, amelyek hatással voltak a talajon lévő növényekre. Beszámolt arról is, hogy ezek alatt a talaj sokkal lazább és szárazabb volt a normálisnál, és hogy fehéres, dohos szagú anyagot vagy zúzmarát, „mint amilyen a penészes kenyérben van”, talált néha a növényeken.

https://en.wikipedia.org/wiki/Robert_Plot

1970 óta a gabonakörök száma drasztikusan megemelkedett, azóta több mint 10 ezer különböző gabonaalakzatot dokumentáltak világszerte. A legtöbb ábra Angliában, Stonehenge-ben, Avebury-ben és Silbury Hill környékén jelent meg, amelyek köztudottan szent megalitikus helyek. Ezek mellett számos ábra született Németországban, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Csehországban, és természetesen Magyarországon is akadt néhány belőlük.

Ezen ábrák között egyaránt megbújnak a természeti jelenségek, az emberek által készítettek, és azok is, amelyekre a mai napig nem tudják a válaszokat, hogy kiknek, miknek köszönhetőek. A téma kutatói úgy tartják, hogy az ábrák 90 százalékát emberek készítették, a maradék 10 százalékra viszont egyértelmű magyarázatot a mai napig nem találtak.

Azokat az ábrákat, amelyeknek a ledöntött növényei nagyrészt sértetlenek maradnak, és növekednek tovább, illetve a növényzet szárai egészen 90 fokig terjedő szögben elhajlanak, és gyakran rendkívül bonyolult szövetmintában fekszenek, „hitelesnek”, „valódinak” nevezik a jelenség kutatói.

Ezek az ábrák általában a központból kifelé, az óramutató járásával megegyezően vagy ellenkező irányban dőlnek, gyakran vékony csíkból állnak egy szűk spirál mentén, és előfordult olyan is, hogy össze is voltak fonva a növények szárai. Ott, ahol a különböző irányultságok összefutnak, a növények leginkább egymás alá-fölé vannak hajtogatva, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy a növényeket egy időben döntötték le. A gabonaszálak pályájának iránya gyakran különbözik a megdöntött gabona felső rétege alatt.

Az itt látható képen, a három középső kör mindegyikében másfajta elfektetési mintát látunk, beleértve a szövési és fonási mintázatot.

Fotó: Frank Laumen, West Overton Hill, Wiltshire, 2009. augusztus 8

Fotó: Frank Laumen, West Overton Hill, Wiltshire, 2009. augusztus 8

Fotó: Frank Laumen, West Overton Hill, Wiltshire, 2009. augusztus 8

Az itt látható kép is jól szemlélteti a különleges dőlési irányokat.

Fotó:Steve Alexander Wootton Wawen 2017. augusztus 8.

Érdekesség még, hogy megfigyelték: olykor a fiatalabb növények állva maradnak, illetve a „körkészítő” különbséget tud tenni a növényfajok között, mivel a pipacsokat, bogáncsokat is állva találják időnként a lefektetett árpa, búza között. Ez a jellegzetesség szintén kizárja azt a feltételezést, hogy pallókkal, hengerekkel készültek volna az ábrák, az éj leple alatt.

Amely köröket, ábrákat vicces kedvű emberek hozzák létre beugratás céljából, ott jól láthatóan a növények szárai töröttek, összezúzottak, és gyakran el is pusztulnak. Az emberi művek esetében gyakran a középponttól kifelé egy méter széles redőket figyeltek meg, amelyeket a gyakran használt pallók, műanyag rudak, gyephengerek okoznak. Ezek minden esetben sérült növényeket eredményeznek.

A másik komoly fejtörést az okozza, hogy egyes összetettebb mintázatoknak a megvalósításához sok időre és erőfeszítésre van szükség. A földmérők úgy becsülik, többnapos munkát venne igénybe ezek kicövekelése és elkészítése. Viszont a gabonaalakzatok rendszerint egy éjszaka alatt jelennek meg, a félig befejezett vagy a felhagyott alakzatok száma elenyésző, állítják annak tükrében, hogy a „gabonakör-szezonban” Dél-Anglia mezőit mindennap figyelik a levegőből.

„Júlia sorozat”, Stonehenge, Wiltshire, 1996. július 7. Ennek a 151 körből álló spirálnak a mérete 279 méter a középső tengelye mentén. Fényes nappal jelent meg, egy zsúfolt útról teljes rálátással, Stonehenge-dzsel éppen szemben, egy 15 perces idősávban (pilóták, egy farmer, egy biztonsági őr és a rendőrséget kihívó motorosok tanúvallomása szerint). Egy hivatásos földmérő mérnök azt mondta, neki kb. két teljes napjába telt volna az alakzatot megszerkeszteni.

Stonehenge, Wiltshire, 1996. július 7.

Megbíztak egy kutatócsoportot, a BLT-t (amelynek a tagjai John Burke, William Levengood és Nancy Talbott), hogy tudományos alapon végezzenek kutatást a gabonakörökön. 1990 óta 300 alakzatból vettek mintát, ezek 90 százaléka anomáliákat tárt fel a növények szöveteiben és a talajban. Három jelentést publikáltak komoly tudományos lapokban. Megállapították, hogy sok gabonaalakzat anomáliáit nem emberi tréfacsinálók okozhatták.

A dokumentumok elérhetőek:

http://www.bltresearch.com/published/dispersion.php

http://www.bltresearch.com/published/semi-molten.php

http://www.bltresearch.com/published/anatomical.php

A szkeptikusok azt kifogásolták, hogy a BLT munkájának nagy részét nem kétszeresen vak módon vezették (és így a vizsgáló elfogultsága esetleg befolyásolhatta az eredményeket), de azt ők sem voltak képesek bebizonyítani, hogy a kérdéses anomáliás hatásokat létre lehetne hozni a gabona mechanikus eszközökkel történő ledöntésével.

Levengood és Talbot 1999-es publikációjukban kijelentik, hogy a gabonaalakzatokat olyan plazmaörvények okozzák, amelyek mikrohullámú sugárzást bocsátanak ki, ezáltal hőt termelnek.

Eltjo Haselhoff 2001-ben magyarázatott írt a cikkükhöz, rámutatva pár komoly tévedésre, ő amellett érvelt, hogy a gabonaalakzatokat pontszerű vagy gömbszerű sugárforrás hozza létre, nem egy plazmaörvény.

Részlet a tanulmányból:

„A tanulmányok bemutatják, hogy a sejtfali benyomódások a vékony előlevél-szöveteken, amik körbeveszik a gabonamagot, abnormálisan megnövekedtek, és hogy az előlevél-szövet megnövekedett elektromos vezetőképességet mutat, ami összhangban van az elektromos töltésnek való kitettséggel.

Szokatlanul tiszta (meteorpornak feltételezett) vas mikroszkopikus részecskéit találták a 32 alakzat kétharmadában, ahonnan talajmintát vettek. Néha ezeknek a nagyon kicsi, gömbszerű mágneses részecskéknek a csomóira bukkannak, néha nagyobb gömböket fedeznek fel, amik hozzátapadnak a talajdarabkákhoz, amelyet ugyanolyan anyagú, részben megolvadt üvegszerű anyag borít vagy keveredik vele. A részecskék felhalmozódását általában a kör alakú gabonaalakzatok kerülete mentén vagy azon éppen kívül találják meg, mintha egy forgó örvény centrifugális ereje dobná ki az anyagot a szélekre. Néha azonban a részecskék a körök középpontjának talajában halmozódnak fel, és a mennyiségük a kerületek felé haladva csökken, míg más esetekben az anyag lineárisan rakódik le, általában a kerületek felé növekedő mennyiségben. Ha a gabonaköröket plazmarendszerek készítik, ez megmagyarázná a mágneses porrészecskék bevonzását, mivel a plazma, amely a geomágneses mező vonalai körül csigavonalban mozog, létrehozza saját mágneses mezejét. Viszont a mágneses por különböző eloszlási mintázatai zavarba ejtőek.

Fotó: Peter v / d Broeke

A gabonakörök talajában található agyagásványok egyik röntgensugár diffrakciós tanulmánya, amit a BLT-csoport készített 1999 és 2001 között független tudósok bevonásával, feltárta, hogy meghatározott agyagásványok (illit/smektitek) finom, de statisztikailag jelentős növekedést mutatnak a krisztalizáció (vagyis az atomok nagyobb rendezettsége) mértékében. 

Megnövekedett krisztalizációról korábban soha nem számoltak be a talajfelszínen. Ilyet csak üledékes kőzetekben láttak, amik ki vannak téve a fedőkőzet többtonnányi nyomásának, és a föld belső hőjének évszázadokon vagy évezredeken keresztül. Világos, hogy ha geológiai mértékű nyomás lenne jelen, akkor az a gabonakör növényzetét teljesen megsemmisítené. A krisztalizációs változáshoz létre kellene hozni erős hőhatást is (legalább 6-800 °C-t többórás időtartamra), viszont ez elhamvasztaná a növényeket.

A mintavételezett körökben található növények jól dokumentált változásokat mutattak (megnyúlt bütykök, kifújási üregek), amelyeket azokban a gabonakörökben találtak rendszeresen, amiket nem mechanikai ledöntéssel készítettek. A növényváltozások és a megnövekedett krisztallizáció egyszerre fordultak elő ugyanazokon a helyszíneken, azt sugallva, hogy bármi is okozta a növényváltozásokat, az okozta a talajváltozásokat is. Viszont az intenzív energia, amire a talajváltozásokhoz lenne szükséges, teljesen elpusztítaná a növényeket. 
A tanulmányban részt vevő mineralógus arra a következtetésre jutott, hogy a tudomány számára jelenleg ismeretlen energiának kell a folyamatban részt vennie."

Forrás: http://davidpratt.info/cropcirc1.htm

Mit lehet tudni a plazmáról?

https://hu.wikipedia.org/wiki/Plazma

Miközben a gabonakörök után keresgéltem, belefutottam egy érdekes cikkbe, amely arról számol be, hogy a gabonaábrákhoz hasonló, csodálatos látványt nyújtó jégalakzatok is felbukkanak időnként az észak-amerikai és skandináviai befagyott folyókon és tavakon, amelyeket szintén hasonló rejtély övez. (Nem találtam viszont egyetlen egy olyan cikket sem, amely arról szólna, hogy ezeket is vicces emberkék készítették volna.) 

Bővebben a különös jégjelekről az alábbi linken lehet olvasni:

KÜLÖNÖS JELEK A JÉGEN

Ajánlott videó a gabonaábrákhoz:

GONDOLATOK

Pro és kontra számtalan gabonaábrákkal foglalkozó cikket elolvastam és rengeteg videót megnéztem, de be kell vallanom, nem lettem meggyőzve se így, se úgy.

Inkább csak egyre több kérdés fogalmazódik meg bennem.

Ha valóban minden terményábra mögött csak tréfacsinálók állnak, vajon miért nem sújt le rájuk a törvény vasszigora?

Eddig több tízezres nagyságrendben születtek ábrák évről évre. Hogy létezik, hogy nem ütöttek rajta tömegével a gabonavandálokra?

Hogy létezik az, hogy olykor eltörnek a gabonaszárak készítés közben, olykor elhajlanak? (Időnként elfelejtik, mit kell csinálni?)

Hogy kerül az a furcsa kristályos anyag a gabona alá? Cipelik magukkal, hogy aztán szétszórják? Honnan szedik ezeket az anyagokat?

Az is külön érdekelne, hogyan tudják egyetlen éjszaka alatt úgy elkészíteni azokat a hatalmas ábrákat, hogy a gabonaszálakat még külön-külön össze is fonogatják!

Minden szemtanú hazudik, aki állítása szerint azt látta, hogy valamilyen fénygömb hatására készülnek az ábrák? Hisz rengeteg beszámoló szerint egyszerre többen is látnak fehér vagy narancssárga színben világító fénygömböket a szántóföldek felett, és olykor furcsa hangokról is említést tesznek, majd utána megjelennek ezek a bizarr ábrák. Mi hasznuk származik abból, ha hazudnak? Semmi. A legtöbb, amit elérnek, hogy bolondnak nézik őket. Ennek nem látom életszerűségét.

Miért kísérik kitüntető figyelemmel a különböző szervek (FBI, CIA stb.) ezeknek a jelenségeknek a felbukkanásait, ha csak viccelődő emberek az okozói, akiket valamiért sose küldenek tettükért rács mögé?

Miért csak néhány tudós foglalkozik ezeknek az ábráknak a vizsgálatával? Ha nem fogadják el az ő állításaikat, akkor miért nem születnek erről tudományos tanulmányok, érvelések? Még abban sem egyeztek meg a tudósok, hogy egyáltalán létezik-e a plazmaörvény. Miért?

Ha létezik plazmaörvény, akkor van tudata? Intelligens? Ha nem, akkor hogy a csudába képes bonyolult geometriai ábrák elkészítésére? Irányítható-e a plazmaörvény?

Bizonyára a tudós emberek most jót mosolyognak a kérdéseimen, hisz magam is jól tudom, hogy folyamatos kutatások zajlanak a témakörben, gondoljunk csak a magfúziós erőműre.

Engem igazából az érdekelne, hogy van-e közük ezeknek a kísérleteknek a gabonakörökhöz? Vagy egyelőre túlmutatnak a tudományon ezek a jelenségek? Ha igen, akkor miért jobb azt a látszatot kelteni, hogy ezek a jelenségek emberi tréfálkozások, mint beismerni, hogy jelenlegi állás szerint nem tudják a válaszokat? Ha nem tudják a válaszokat, akkor miért nem zajlik több kutatás ez ügyben? Miért jó mindent az asztal alá söpörni, mintha nem is létezne?

Egy biztos, egyelőre sem a „gabonakörgyártók”, sem az azokat vizsgáló tudósok sem tudták állításaikat úgy alátámasztani, hogy az minden ember számára elfogadható legyen ezeknek a különleges ábráknak a kialakulásáról.

Marad továbbra is a „rejtélyes jelenség” címke a gabonaábrák aktákon, amelyek továbbra is megfejtésre várnak.

Perlaki Zsuzsanna Éva

BETILTOTT TÉNYFELTÁRÁS! 

Izsáky László, az erdélyi aranylemezek és az ufólehívójel kapcsolatáról készült könyvem megrendelhető a meridiancsoport@gmail.com emailcímre küldött üzenetben, könyvesboltokban nem kapható! 

Forrás:

http://cropcirclenirvana.co.uk/category/2009-aug-8-west-overton/

http://www.bltresearch.com/index.php

http://www.circularsite.com/

https://temporarytemples.co.uk/crop-circles/2000-crop-circles

http://idegenzona.blog.hu/2013/01/25/kulonos_jelek_a_jegen
https://sv.wikipedia.org/wiki/Clas_Svahn
http://davidpratt.info/